Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

Itt Az A—46. Bü. szab. (Katonai becsületügyi szabályzat) 12. §-a értelmében mindenki jogosult, a tisztnek pedig kötelessége bármely tiszt oly cselekményeit és mulasztásait, amelyek nézete szerint a tiszti állás becsületébe ütköznek, az illető előljáró parancsnokságának bejelenteni (C. 376/1935.). A perbeni kihallgatás a tanút nem jogosítja arra, hogy felelősség nélkül tehessen oly kijelentéseket, melyek a mások becsületét sértik. Az ilyen nyilatkozatok miatt csak az esetben nem állapítható meg rágalmazás, vagy becsületsértés, ha tanú a kihallgató hatóság perrendszerű kérdéseire adja elő közvetlen észleletén alapuló tudomását. Ily esetben bírói mérlegelés körébe tartozik annak elbírálása, hogy a tanú nem lépte-e túl a kötelességszerű feleletadás keretét (C. 376/1935., — BHT. 907.). Egy alkalommal, (ugyanazon sajtóközleményben) és ugyanazon sértett ellen elkövetett rágalmazás és a rágalmazást megállapító tényállításokra való utalással használt meggyalázó kifejezés, tehát a becsületsértés a rágalmazásba beleolvad, s így cselekményegységet képeznek, úgy hogv e részben a bűnösség külön megállapításának, vagy e részben való felmentésnek nem lehet helye (VII. 1153 = C. 4131/ 1933., — C. 3500/1934., — BHT. 524., — 525.). A rágalmazó jellegű tényállítások valóságának bizonyítottsága, az ugyanazon cikknek egyéb kitételeiben foglalt becsületsértés megállapítását azonban csak abban az esetben zárja ki, ha a becsületsértő kifejezések tartalmilag összefüggnek a rágalmazó tényállításokkal, ezeknek egyenlő értékű színezései és jelzői. Ilyen esetben ezek is osztoznak a tényállítások sorsában, tehát a valóság bizonyításának sikere esetében a bűnösség a becsületsértés miatt sem állapítható meg (C. 1668/1934.). Az a tény, hogy valaki a bíróság elé visz egy lovagias úton már elintézett ügyet, ez a magatartása még nem szolgálhat okul arra, hogy az illető becstelennek bélyegeztessék. Nem szolgálhatna ez erre okul akkor sem, ha az illetőnek ilyetén eljárása a párbajkodex álláspontja és a párbajsegédek véleménye szerint ellentétben állana a lovagias ügyek elintézésénél követett szabályokkal. Ebben a kérdésben a bíróság döntését a párbajkódex felfogása és a párbajsegédek véleménye nem befolyásolhatja. A büntetőbíróság semmiféle társadalmi fórum határozatát olyan döntő hatályúnak, amelyre ítéletét alapíthatná, nem ismerheti el (X. 540 = C. 1098/1936., — BHT. 903.).