Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

99 tudatlanságig) egyéb bűncselekményt is követ el, emiatt külön bűnvádi felelősséggel tartozik (VIII. 1047 = C. 3248/ 934.). Gépekre stb. vonatkozó biztonsági szabályok megszegése. 111. §• A Kbtk. 111. §-ába ütköző kihágásnak elkövetési cselekménye a vaspályákra vonatkozó, az életbiztonság, az egészség oltalma végett kiadott valamely rendeletnek, vagy szabályrendeletnek megszegése anélkül, hogy a vaspályának, vagy az ahhoz tartozó tárgynak a vasúton lévő személyekre, vagy árukra veszéllyel járó megrongálása is bekövetkeznék, vagy ilyen eredménnyel járható cselekmény megkíséreltetnék (C. jh. 4154/934.). A cséplőgép mellett — a 73.595/903. B. M. és a 2150/904. B. M. sz. körrendeletek értelmében — az első segélynyújtáshoz szükséges állandóan készenlétben tartandó gyógy- és kötszerek hiányossága a Kbtk. 111. §. meghatározott kihágást valósítja meg (Hb. 78/933.); (L. a. Btk. 437. §. alatt is.). 1880. évi XXXVn. tC. A büntetőtörvényeket életbeléptető törvény (Btké.). 35. §. A Btké. 35. §-a szerint az életfogytiglani fegyházbüntetésre elítélt fegyenc az általa elkövetett újabb bűntett esetében csupán — magánzárkában és bőjtölésben álló — fegyelmi büntetéssel sújtható (C. jh. 434/934.). 36. §. A Btk. 22. §-ának 2. bekezdése értelmében a határozott idejű fegyház leghosszabb tartama tizenöt (15) év. A Btk. 100. §. értelmében pedig^ a Btk. 98. és 99. §-ok esetében a felemelt szabadságvesztésbüntetés tizenöt (15) évet nem haladhatja túl. Ez alól egyetlen kivételt csak a Btké. 36. §-a képez, amely szerint az, aki bűntett miatt határozott időtartamú szabadságvesztésbüntetésre van ítélve, ha büntetésének tartama alatt oly büntetendő cselekményt követ el, melyre szintén határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés van megállapítva, — ebben az esetben emelhető fel ez a 15 év, s ebben az esetben nem haladhatja meg csak az előbbi és újabbi szaadságvesztésbüntetésnek együttes tartama a húsz évet (IX. 658 = C. 1870/935.). 7*