Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog III. (Budapest, 1931)

96 meg, — ajándékot, vagy jutalmat ad vagy ígér, feltéve, hogy a közhivatalnok (bíró) a jutalmat vagy ajándékot elfogadja, illetve az eziránt tett ígéretet nem utasítja vissza. (A kir. Kúria jogegységi tanácsának 35. számú büntető döntvénye.) (X. 430.). 469. §. A Btk. 469. §. 3. pontjában írt minősítésnek nem előfel­tétele, hogy a megvesztegetett közhivatalnok hivatali köte­lességének megszegése által okozott kár a közhivatalnokot alkalmazó államot, vagy más hatóságot, vagy közintézményt érje, nanem ez a minősítés fennáll akkor is, ha azt más egyén viseli (C. 870/934.). 470. §. Az aktív megvesztegetés csak addig esik a Btk. 470. §. alá, míg a tényálladék a Btk. 467. §-ban meghatározott bűn­tettre való sikertelen felbujtás, vagy az említett bűntett elő­készületi cselekménye keretében mozog; — ellenkező esetben az aktív megvesztegető a Btk. 467. §-ban meghatározott bűn­tettben, mint a Btk. 69. §. 1. pontja szerinti felbujtó bűnös (C. 870/934.). A Btk. 470. §-ba ütköző megvesztegetés bűntettének nem tényálladéki eleme az, hogy a közhivatalnok az ajándékot, vagy jutalmat elfogadja. E bűncselekmény már az ajándék, jutalom adásával, — sőt annak ígérésével is be van fejezve (C. 557/934.). Hivatali visszaélés vétsége. 471. §. Közhivatalnoknak hivatali hatáskörében kell eljárnia, vagy intézkednie, midőn a Btk. 471. §-ba ütköző visszaélést elköveti (X. 337 = C. 3736/935.). Haszon alatt — a Btk. 471. §. szempontjából — nemcsak a vagyoni hasznot, hanem bármely előnyt érteni kell. Az elmektinikán ápoltra nézve, az onnan való megszokás, sze­mélves szabadságának visszanyerését, tehát előnyt jelent (C. 314 3/ 934.). 1879. évi XL. tc. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról (Kbtk.). 31. §. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelke­zésekről szóló 1920:XXXVI. tc. 97. §. 1. bekezdés 3. pontja szerint „kihágást követ el — amennyiben cselekménye súlyo-

Next

/
Thumbnails
Contents