Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)
89 töröltetett, jogosítva van az ország valamennyi bírósága és hatósága előtt feleket képviselni. (1874:XXXIV. t. c. 1., 38. §. első bek.). Minthogy pedig a lajstromba való bejegyzettség ténye formai kellék, a büntetőbíróság a zúgirászat szempontjából <»ak ezen kellék fennforgását köteles figyelembe venni, de nem jogosult vizsgálni azt, hogy a bejegyzésnek feltételei fennforognak-e. Ez az illetékes ügyvédi kamara hatáskörébe tartozik s ha a kamara úgy találja, hogy az ügyvéd ezen feltételek valamelyikét (pl. a kamara területén lakást) megszüntette, törölheti az ügyvédet lajstromából, de amíg az meg nem történt, a zúgirászati ügyben eljáró büntetőbíróság, határozatának meghozatalánál, a bejegyzettség tényét figyelembe venni köteles. (V. 154 = C. 6182/930.). 96. §. Az 1912. évi UV. t. c. 96. §-a értelmében, az ott megjelölt hatósági iratok tartalmának közlése, a hír forrására tekintet nélkül, tilos. Ehhez képest az e szakaszban meghatározott tiltott hírközlés vétségének tényálladéka szempontjából közömbös, vájjon a nem nyilvános irat tartalmát minő forrásból, nevezetesen magából az illető iratból, vagy más helyről szerezte. (VI. 340 = C. 6204/931., — BHT. 653., — 654., 656., 657.). Aki tehát nyilvánosságra nem hozott hatósági iratot újságíróval — azt tudva — közöl, s ez a kapott adatokat lapban közzé teszi, az informáló az 1912 :LTV. t. c. 96. §-ban meghatározott vétséget, mint tettestárs elköveti. Amennyiben a közlemény több lapban megjelenik, úgy az informáló az újságíróval együtt valamennyiért felelős. (VII. 817 = C. 283/933.). A tiltott közlés vétségével anyagi halmazatban meg kell állapítani azt a bűncselekményt, amelyet a sajtóközlemény tartalma megvalósít, kivéve, ha maga az engedély nélkül változatlanul közölt irat tartalma egy más súlyosabb büntetendő cselekményt nem foglal magában. Viszont, amennyiben a tiltott közlemény hatósági árat tartalmával egyezik, illetve a hatósági cselekmények beigazolást nyernek, úgy a vádlottat — rágalmazás esetén — ez alól a Bv. 16. §. álapján — fel kell menteni, s ha van tiltottközlésre irányuló vád is, úgy abban marasztalni kell. (VI. 675 = C. 949/932., — BHT. 896.). 1913. évi XXI. t. c. a közveszélyes munkakerülőkről. 7. §. E §. második bekezdése szerint a bíróság csak a fogházra Ítéltre néve rendelheti el, hogy ezt a büntetését a dologházban