Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

81 sében sem tettesi, sem részesi minőségben ne működiön közre. (C. 625/931.). 406. §. Aki a nem sajátját képező okiratot mástól eltulajdonítás céljából elveszi (Btk. 333. §.), — esetleg annak véghezviteléhez vagy az okirat megtartásához erőszakot vagy fenyegetést használ (Btk. 345. §.), — az ily módon megszerzett okiratot pedig jogtalanul megsemmisíti, hogy ezzel másnak kárt okozzon, — ezáltal a Btk. 333. §., vagy a Btk. 345. §. meghatározott bűncselekményt és a Btk. 406 §. szerinti vétség anyagi halmazatát valósítja meg. (C. 5800/931.) Egy szándékosan széttépett és újból összeragasztott okirat a bizonyító erő szempontjából aggályosnak tartható és az arra hivatkozó fél hátrányosabb helyzetbe jut, ha arra kell hivatkoznia, egy ép és külsőleg kifogástalannak jelentkező okirat helyett. Ezért egy okiratnak szándékos széttépése a megrongálásnak nemcsak nyelvtani értelemben vett, hanem annak a törvényben értett jogi fogalmát is kimeríti. (C. 1232/930.) 1932 : IX. t.-c. következtében a hitelsértésről rendelkező Ifllf.—Jfl7. §-ok hatályukat vesztették. Hitelező nemcsak az, akinek jogerős Ítéletben megállapított követelése van, hanem az is, akinek követelése még ha le sem járt, de az fennálló és valódi. (C. 331/933.) A csődhitelezők követelései között a kielégítés szempontjából a szerint tenni különbséget, hogy a követelés a kényszeregyezségi eljárás előtt, vagy alatt keletkezett-e, nem lehet. (C. 626/932.) A csőd alatt álló közadós vagyona a csődhitelezők követelésének aránylagos kielégítésére van rendelve; —így jogtalanul csökkenti kielégítési alapul szolgáló vagyonát az, ki annak egy részét koholt követelés kielégítésére elvonja, illetve egyes általa kedvezményezett hitelező kielégítésére fordítja, — ily módon a közadós egyúttal több hitelező kielégítését szándékosan csorbította is, mert meghiúsította, hogy ezek az egész csődvagyonból kapják arányos mértékű kielégítésüket. (C. 3717/932.) Gyujtogatás. Btk. 422. §. A gyujtogatás büntette, — a Btk.-ben a gyujtogatásról szóló fejezet elhelyezéséből és a törvény javaslatának miniszteri indokolásából kitetszően — nem merőben vagyon elleni, hanem első sorban „közveszélyű" cselekmény, melynek büntetési tételeit a Btk. az ezen cselekmény által egyesek, sőt egész helysé6