Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

71 a kísérlet valójában ki van zárva; de mindenesetre azt eredményezné, hogy e bűncselekménynél a használt eszköz relativ alkalmas volta kívántatnék meg, — holott ez nem áll, mert a csalásnál is a kísérlet létrejöttét csak az eszköz absolut alkalmatlan volta zárja ki. (C. 2426/929.. — 4619/933., — 1108/ 934.) Lemez játékban („Itt a piros, — hol a piros") való részvétel útján a nyerés lehetőségének kilátásba helyezése, — holott azt, a játék közben a lemezes által alkalmazott kombinált ügyeskedés és szemfényvesztő kézi ügyesség kizárja, — a fondorlatos megtévesztés fogalmát teljesen kimeríti. (VII. 131. =a C. 898/932.) Az a magatartás viszont, mely által valaki valótlan tényeket a való színében tüntet fel, — a csalás szempontjából csak akor nevezhető fondorlatnak, ha a valóság ilyen elferdítése az adott esetben alkalmas arra, hogy azt, akivel szemben használtatott, megtévessze. Piaci rendes árral nem bíró értékes dolgoknak eladásánál sem a dolgok szertelen feldicsérése, sem azok értékének felbecsülése, vagy a felkínált árnak lebecsülése, nem tekinthető a vevő megtévesztésére alkalmas fondorlatos magatartásnak. (VII. 412. = C. 3248/932., — VII. 642 = C. 1422/933.) Fondorlattal való tévedésbeejtés az az eljárás is, amidőn valaki oly hatósági intézkedés kieszközlésére vállal ellenszolgáltatásért kötelezettséget, amely módjában nem áll. (C. 2426/929.) A törvény a csaláshoz a kár okozását nem mint célzatot, hanem mint eredményt kívánja meg. (C. 769/931., — 3967/ 932.) Az állandó Joggyakorlat szerint vagyoni kár a kötelezettség vállalása is és közömbös az, hogy részleges teljesítés történt-e s mily összegben, — továbbá közömbös a káros jogügylet megtámadhatósága is. (C. 3206/933.) A Bn. 50. §-ában írt csalásnak nem tényálladéki eleme az, hogy a fondorlatosan megtévesztett egyén károsuljon, hanem e bűncselekmény fennforog akkor is, ha a kán't másnak okozták. (V. 896 = C. 3238/930.) A hamisított igazolványnak, jogtalan vagyoni haszon célzatával, az illetékes tisztviselőhöz való benyújtása a fondorlatos megtévesztésnek a megkezdését jelenti. (VII. 608 = C. 895/933.) A csalásnak elkövetési cselekménye a fondorlatos tévedésbeejtés lévén, a folytatólagosság* vagy halmazat elbírálásánál döntő fontosságú az, hogy vádlott a csalást képező ténykedéseiben önálló, külön akaratelhatározással járt-e el, vag sem. (V. 898 = C. 3238/930.)