Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

65 tehát a teljesített részletfizetés után fennmaradó összeget kell alapul venni. (V. 540 = C. 6261/930.) Az egyik gépkocsiból egy másikba átszerelt, tulajdonjog fenntartással vásárolt motor, bármikor ismét leszerelhető; a motorszámnak másnak nevére, közigazgatási uton, történt átírása még nem jelenti a motor tulajdonjogának az illető által történt megszerzését, vagyis a motornak más részére történt eladását. (IV. 1398 = C. 2192/930.) Határozott rendeltetéssel birtokba került pénzösszegnél ez a rendeltetés kizárja azt, hogy a birtokos a kezei közé jutott pénzt követelése fejében megtarthassa, vagy elszámolhassa. (C. 5419/930.) Elszámolási viszonyról ugyanis csak abban az esetben lehet szó. ha a vádlottnak a sértettel szemben, akár a közöttük levő jogviszonyból kifolyóan, akár pedig más címen, jogosan érvényesíthető ellenkövetelése áll fenn. (C. 5253/930.) Az óvadékul adott pénz felhasználásának ténye még egymagában bűncselekményt nem állapít meg. Az óvadék felhasználása azonban csak az esetben történhet büntetlenül, ha az óvadékot a saját céljaira felhasználó egyénben meg van az akarat és emellett a felhasználás időpontjában megvan a képesség is arra, hogy az óvadékösszeget a letéti viszony megszűnésének időpontjában, a letevőnek rendelkezésére bocsátani tudja. (VI. 369 = C. 6147/931.) A viszontkövetelés támasztása csak akkor teheti büntetlenné az óvadéknak az esedékesség után való ki nem fizetését, ha a visszatartás legalább is teljes jóhiszeműséggel, vitathatóan jogos viszontkövetelésre támaszkodik. (C. 4703/932.) Ha a sértett az óvadékösszeg felhasználásáról tudomást szerzett is, ez a felhasználást jogossá csak az esetben teszi, ha abba a sértett bele is egyezett. (C. 3358/932.) Az óvadéknak az előző alkalmazott óvadéka kielégítésére való felhasználása törvényellenes s így ez az állítólagos szokás, a büntetőjogi felelősségre vonás alól nem mentesít. (C. 6535/930.) Ingóknak eladás végett való átadásából kifolyólag nem azt kell vizsgálni, hogy az ingókra nézve létrejött ügylet a K. T. szerint bizományi ügylet-e vagy nem, hanem azt, hogy az ügyletet kötő felek akarata és ennek megfelelően az ügylet jogi hatálya az volt-e, hogy az ingók az átvevő tulajdonába mennek át, vagy csak az, hogy a csupán eladás végett átadott ingókra az eladónak tulajdonjoga fennmarad és pedig magukra az ingókra az eladásig és a meghatározott vételárra az eladás, után. (V. 763 = C. 5490/930.) A K. T. 265. §-a szerint a kereskedelmi ügyletek megbirálásánál és értelmezésénél, nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata