Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

59 A lopás olyan ingó dolgon is elkövethető, aminek nincs pénzben kifejezhető forgalmi értéke. így iratoknak (C. 5800/ 1931.), — a postatakarékpénztári kitöltetlen csekklapnak eltulajdonítása is megvalósítja e bűncselekményt. (IV. 1283. = C. 6832/1929., — C.4068/1932., — BHT. 617.) Az a körülmény, hogy a sértettnek abban a zsebében, amelybe a tettes belenyúlt, s amelyben értékes, dolgot sejtett, véletlenül nem volt különleges értékkel bíró tárgy, a vádlottnak büntetlenséget nem biztosít. (V. 508. = C. 4707/1930.) Egy dolog azáltal, hogy azt a sértett az általa tudott helyen feledékenységből visszahagyta, sértett birtokából ki nem esett; — másra nézve az idegen ingó dolgot képez. (C. 8078/ 1929.) Különböző helyeken s több sértett kárára, nyilvánvalóan esetenként keletkezett külön-külön akaratelhatározással elkövetett lopások egymással anyagi halmazatban állanak. (IV. 40. = C. 948/1931.) 336. §. 7. pont. A szolgálati viszonyt minden olyan esetben meg kell állapítani, amikor a tettes háztartási, gazdasági, kereskedői, vagy ipari teendők körében rendszeres időszaki fizetés mellett, tartósan és olyan módon van alkalmazva, hogy őt az említett alkalmazottak részére megállapított jogok és kötelességek megilletik. (C. 601/1930.) Bn. Jf9. §. A már befejezett lopás jogi megítélése szempontjából merőben közömbös az elvett ingók egy részének utóbb vissza, illetve elhagyása; a minősítésnél ezeknek értékét is figyelembe kell venni. (IV. 1313. = C. 5648/1930.) Ahhoz, hogy a lopás üzletszerű legyen, kell, hogy a tolvaj azt akár fő, akár mellékkeresetképen, de oly célból kövesse el, hogy ezáltal magának tartós jövedelmet szerezzen s ez a jövedelem olyan némileg állandó, visszatérő, gyakori, folytatódó, ismétlődő legyen, amelyre számítania lehet. Erre a folyamatosságra a vádlott előéletéből, vagy az adott esetből kell adatnak rendelkezésre állani. Az üzletszerűségnek tehát alanyi feltétele, hogy a tolvaj akarjon ily állandó jövedelmet húzni; tárgyi feltétele pedig az, hogy valami olyat tegyen, amiből erre lehet következtetni, vagyis, hogy ezt az akaratát cselekményei, előélete, stb. által megvalósította. (VI. 41 — C. 948/1931.) Üzletszerűvé a cselekményt tehát nem a haszon jelentékeny volta teszi, hanem az állandó akarat bizonyos bűncselek-