Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

57 tásban megnyilvánult gondatlanságával a sértett elcsúszása és megsérülése, — melyet közönséges figyelem kifejtése esetén előreláthatott és az előírt óvóintézkedések megtételével elháríthatott volna, — okozatosan összefügg, büntetőjogilag felelős. (C. 4836/1932.) A műhelyben folyó üzemért a felelősség elsősorban a műhely tulajdonosát terheli. így a munkaadó ipartelepén — az 1893: XXVIII. t. c. 1. §. c. pontja értelmében — köteles védő készülékeket alkalmazni. (C. 8651/1930., — 1955/1931.) A munkaadót terheli a felelősség az üzemi helyiség rendbehozataláért is és neki keli gondoskodnia arról, hogy annak megtörténtéig a veszélyes helyiségben a munka szüneteljen. (C. 2579/1931.) A szakmunkával kapcsolatosan kifejlődött szokásra, mint mentő körülményre csak akkor lehet sikerrel hivatkozni, ha azzal a kellő gondosság is jár, amit egy helytelenül kifejlődött gyakorlat nem pótolhat. (C. 802/1931., — BHT. 381.) Köztudomású tény az, hogy a kölykes kutya kölykeit • féltve, az otthonához közeledő idegennel szemben bizalmatlan és reánézve veszélyes is. — Midőn a tulajdonos ezt a köztudomású tényt figyelmen kívül hagyva, kellő óvóintézkedést nem tesz arra, hogy a kutya másnak testi épségét ne veszélyeztesse, — gondatlanul jár el. (C. 6346/1930.) Az udvaron felügyelet nélkül szabadon hagyott harapós kutya támadásáért a tulajdonost büntetőjogi felelősség terheli, amennyiben e mulasztása és a sértett megsérülése között az okozati összefüggés meg van. (C. 3245/1931.) Tehát a büntetőjogi felelősség a köteles gondosság elmulasztásából származó jogsértő eredményre terjed ki. (V- 484. = C. 6240/1930.) Egy gyermeknek szándékosan hiányos táplálása s a kellő gondozás hiánya — (kölönösen angolkórban szenvedőnél, akin erős, jó táplálással segíteni lehet) — a gyermek halálához vezethet, s így a gondatlan eljárás által a gyermeken okozott egészségháborítást, a nyolc napi gyógytartamot meghaladó súlyos testi sértésnek kell tekinteni. (C. 3287/1930.) A gondatlanság fennforgása a megállapított tények alapján eldöntendő jogkérdés s így a felmentést a Bp. 326. §. 1. pontjára kell alapítani. (C. 7926/1930.) 313. §. A tanítót növendékeivel szemben bizonyos fegyelmi jogkör megilleti ugyan, de ez a fegyelmezési jog nem terjedj ki a növendékeknek testi sértés okozásával járó megfenyítésére. Amennyiben a népiskolai tanító ily körülmények között könnyű testi sértést követett el, úgy cselekménye a Btk. 473. §. szerint minősül. (C. 1752/1932., — BHT. 211.)