Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

52 den egyes esetben kellőképen meggyőződik, hogy a mérnök valóban ott van-e. (V. 1074 == C. 8596/930.) Gondatlanul jár el az, ki döfős természetű tehenét a csordába kihajtja, mert számítani lehet arra,hogy az a község területén szabadon járva, az ugyanott közlekedő járókelők testi épségére és életbiztonságára még úgy is veszélyessé válhatik, ha szarvai védő gombokkal vannak ellátva. (C. 3704/931.) A csősz, — kinek személyét közvetlen támadás nem éri és nem fenyegeti, s az őrizetére bízott vagyon is csak annyiban van megtámadva, hogy a termésnek csak jelentéktelen része van az ellopás veszélyének kitéve, — a zörej irányában lefelé irányított fegyver által tett lövéssel halálosan talált sértettel szemben a gondatlan emberölés vétségét követi eh (IV. 1281 = C. 4737/929.) A foglalkozástól való eltiltás a Btk. 291. §. utolsó bekezdésének és a Btk. 310. §. utolsó bekezdésének egybevetett értelme szerint csak akkor foghat helyt, ha a bekövetkezett halál, illetve sérülés, az azt okozónak hivatásában vagy foglakozásában való járatlanságából, hanyagságából, vagy azok szabályainak megszegéséből származott. (C. 756/1931.) A szülésznő által ismételten elkövetett magzatelhajtás nemcsak azt mutatja, hogy a nagy önfegyelmet, és sokszor önfeláldozást is igénylő hivatás betöltésére a szakbeli kötelességtudást nélkülözi, hanem félreérthetetlen bizonyítékát szolgáltatja annak is- hogy a közegészségügy szolgálatában egyenesen veszélyes működést fejt ki; miért is a foglalkozása köréből való félreállítása, ha nem is végképen, de legalább is bizonyos időre, feltétlenül kívánatos. (C. 3073/1931.) A törvény szerint a testi sértésben az is bűnös, aki másnak az egészségét megsérti. Az egészség az ember testi és szellemi épségét foglalja magában, s így teljesen mellékes, hogy a testi vagy szellemi egészség-e tárgya a sérelemnek. A sértettnek okozott neuraszténia — a betegség időtartamához képest — a Btk. 301. §.-foan meghatározott testi sértést képez. (V. 57. == C. 7481/1929.) A testi sértésnél azok, akik valakinek szándékos bántalmazásában részt vesznek, vagyis akik a sértett testét szándékosan bántalmazzák: tettestársak. Azok pedig, akik ilyen tettesi cselekedetet nem követnek el, de tudják, hogy mások ezt teszik, és ezt tudva, e társuknak ezt a cselekvőségét vala291. A testi sértés. 301. §.