Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

47 cselekmény előfeltételeként jelentkeznek (előkészítő, előmozdító cselekmények) azoktól, amelyek már magukban véve, mások tevékenysége nélkül is alkalmas arra, hogy az áldozat halálát okozzák. Az, aki mérget az áldozatnak szánt ételbe vagy italba belekeveri, többet tesz, minthogy előmozdítja vagy megkönynyíti annak cselekményét, aki az általa megmérgezett ételt ölési szándékkal odanyújtja a sértettnek és azt így ennek beadja, — mert ő a méregkeveréssel már a halált eredményező, — a sértett megölését közveflenül megkezdő, tehát véghezviteli cselekedetet hajt végre. (V. 787 = C. 894/931.) A mellnek irányított szúrás, amennyiben annak véghezvitele megakadályoztatott, a szándékos emberölés büntette kísérletének (Btk. 65. §.) ismérveit tünteti föl. (VI 263 -= C. 3846/931.) Élve világra jött méhmagzat az anyaméhből történt kiválása után önálló lénnyé, egyénné és így a Btk. 279. §-ába ütköző bűncselekmény elkövetési tárgyává: emberé lett. Az életképesség e bűncselekmény szempontjából közömbös. (V. 1272 = C. 4559/931.) A szándékos emberölésnek a Btk. 306.§-ába ütköző halált okozó súlyos testi sértés bűntettétől való megkülömböztetésnél az elhatároló mozzanat annak a körülménynek a megállapítására esik, hogy ölési szándékkal bántalmazta-e a tettes a sértettet, vagy nem. Arra pedig, hogy a tettes szándéka az emberélet kioltására irányult-e, lényeges az, hogy a tettes előre látta-e, hogy cselekedetének valószínű következménye a sértett halála lesz. (C. 4489/931.) Az ölési szándékra következtetni nem lehet, ha a súlyos eredmény megvalósítására alkalmas eszköz véletlenül és nem kiválasztva került a vádlott kezébe. (C. 4193/932.) 280. §. A Btk. 280. §-ának az a kitétele, hogy: ha a tettes a szándékos emberölést „több emberen követte el", — nem értelmezhető másként, mint úgy, hogy ennek a minősített esetnek a megállapításához alanyi szempontból az szükséges, hogy a tettes szándéka — legalább eshetőlegesen — egynél több ember megölésére irányuljon. Amennyiben ez a szándék nem állapítható meg, úgy a második, illetve a többi sértést külön bücselekmény (Btk. 290., — 310. §.) gyanánt, vagyis az előbbivel bűnhalmazatban álló tényálladéknak kell beszámítani. (VI. 119 =- C. 3247/931) A Btk. 280. §-ának harmadik esete delitcum complexumot létesít. Ez akkor valósul meg, ha a szándékos emberölés több emberen követtetik el. Viszont nem feltétele ennek az, hogy a több emberen elkövetett szándékos emberölés bevégeztessék, vagyis több ember halála bekövetkezzék, elegendő az is, ha több