Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

35 ^célzatosan arra használja fel, hogy a részéről tervbevett cselekmény elkövettessék. (C. 276/933.). Viszont egy röpirat terjesztésével kapcsolatosan — a vádlott bűnösségének — a büntető törvények súlya alá eső bűntettben, vagy vétségben való megállapítása, a csekélyebb jelentőségű formai rendészeti tilalom értékelését magában foglalja. (St. 29. §. 1. p.) (C. 276/933.). 172. §. Az izgatás fogalmát minden helytelenítő vélemény, kedvezőtlen bírálat, kiszínező általánosítás egymagában akkor sem meríti ki, ha az nem alapos, nem helytálló. Az osztály elleni izgatás vádjánál a törvény szerint mellőzhetetlen, hogy a közlemény az egyik osztályt a másik ellen gyűlöletre izgassa. (C. 517/933.). Osztály alatt mindazokat kell érteni, akik közös elvek és érdekek alapján, ezeknek megvalósítása céljából egyesülnek és más-más-célu és érdekű személycsoportoktól világosan megkülönböztethetők. (C. 1245/932.). A gyűlölet nem a mérlegelő és megismerő értelem, hanem a szenvedély és indulat munkájának eredménye. (C. 5657/931.) Az izgatás bűntettét nem zárja ki a hangoztatott tények állítólagos valósága. Az izgatás állhat a való tények célzatos csoportosításában is. (C. 1103/932., — 1732/932.). Izgatás tehát csak akkor állapítható meg, ha a tettes olyan kitételeket használ, amelyek tárgyilag és az előadás módja és körülményei szerint is alkalmasak a gyűlölet kiváltására. (C. 2646/932.). így az izgatáshoz valamely különös izgatási célzat nem szükséges (C. 4793/932.), hanem a szándék tekintetében elegendő annak tudata, hogy a használt kijelentés az ellenséges érzület, a gyűlölet felkeltésére, vagy fokozására alkalmas. (C. 2509/930., 1103/932., 1732/932.). Osztály elleni izgatáshoz különben szükséges,, hogy a közlemény akár nyílt, akár burkolt alakban, az egyik osztályt a másik előtt a gyűlölet kiváltására alkalmas módon tüntesse fel; hogy az ellenséges érzület tényleg létrejöjjön, az izgatás tényálladékához nem tartozik. (C. 3331/932.). Az izgatás eredményessége tehát nem tényálladéki eleme a bűncselekménynek. (C. 2842/932.). Nyomtatvány útján való elkövetés esetében a nyilvánosság fennforog, ha az nagyobb példányszámban jelentetett meg s mindenki számára hozzáférhető volt. (C. 4964/932.). Egységes bűncselekmény forog fenn akkor, ha egy és ugyanazon sajtóközleményben az izgatásnak több jogilag védett azonos érdek a tárgya. így, úgy a polgári osztály, mint a 3*