Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

161 Btk. szigorúbb rendelkezéseinek védelme alatt, (bűntett, vétség, vagy tulajdon elleni kihágás —), amely vizeket a m. kir. földmívelésügyi miniszter külön engedélyokiratban közigazgatási jogi koncesszióval) kifejezetten zárt víz módjára halászható vizzé nyilvánított és amelyeket csupán az általa jóváhagyott üzemterv szerint szabad halászni. Minden más víz jogosulatlan használata ellenben az 1925: XLIII- t. c. rendelkezései szerint (20. §. a, pontja) csak mint halászati kihágás büntetendő. E kihágás tényálladéka szempontjából közömbös, hogy a tettes fogott-e halat vagy sem. Emiatt az eljárás az idézett törvény 28. §-a alapján a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (VII. 910 =Hb. 10/932.) A kir. törvényszék, mint egyesbiróság hatáskörének, kiterjesztése. Te. 101. §. (A 1921: XIX. t. c. 2. §-a helyébe lépett.) (5. pont.) A kir. törvényszéknél egyesbíró kivételes hatáskörébe a csalásnak az érték alapján büntettet képező a Btk. 380. §. ési a 383- §. második bekezdése alá eső esetei, — az egyébként minősített esetek közül pedig a Btk. 381. §. 1. és 3. pontjaiban meghatározott büntettek tartoznak. Ellenben a Btk. 381. §. 2- pontjában, valamint a Btk. 382. §-ában, a 385., 386., és 387. §§-okban megjelölt esetek, amennyiben a kir. tövényszék hatáskörébe tartozó esetekről van szó, elsőfokon továbbra is a kir. törvényszéki büntető tanács hatáskörében maradtak. (VI. 320 = C. 302/932.) 11