Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)
139 azzal egyáltalán nem, vagy tévesen élt fél, az ellenkező érdekű jogosult által bejelentett perorvoslathoz csatlakozik. (C. 1761/932., — 6183/932.) Csatlakozással ugyanazon okok alapján lehet a határozatot megtámadni, amelyek alapján annak idején perorvoslatot lehetett volna bejelenteni. (C. 2263/932.) A bűnügyi költségek kérdésében semmisségi panasznak egyáltalán nem lévén helye, a §. első bekezdésének 3. mondata értelmében ebben a kérdésben csatlakozást nem lehet bejelenbeni. (C. 1105/933.) A fellebbezésre vonatkozó részletes szabályok. A felülvizsgálat irányelvei. Bp. 387. §. Amennyiben a vádlott a kir. törvényszék Ítéletében megnyugodott, reá nézve a bűnösség kérdése a Bp. 387. §. első bekezdése folytán csak hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok fennforgása esetén vizsgálható felül. (C. 3788/931., — 2785/933.) A Bp. 387. §-a csupán azt tiltja, hogy a felsőbíróság nem súlyosbíthatja vádlottnak helyzetét olyan irányban, amely irányban a vádlott terhére perorvoslatot nem használtak, de egyáltalán nem tiltja el azt, hogy a felsőbíróság határozatának indokolásában elvi éllel ki ne fejezhesse azt, hogy az alsóbiróság jogi1 döntésével — amelyet megfelelő perorvoslat hiányában megváltoztatni módja nincs, — valamely irányban nem ért egyet. (C. 663/931.) Amennyiben azonban a felsőbíróság a vádlott cselekményét az alsóbíróságnál súlyosabban minősíti, abban az: esetben súlyosabb büntetést is szabhat ki, mint az alsóbiróság, tekintet nélkül arra, hogy a vádlott terhére, — a büntetés kérdésében, perorvoslatot bejelentettek-e. (C. 714/931.) A fenti jogelveknek megfelelően, ha a büntetés enyhítése végett jelentettek be perorvoslatot, úgy azt a dologházi őrizetbe utalás elrendelése ellen is arányulónak kell tekinteni. (C. 3847/931.) A fellebbezés bejelentése, alakszerűsége és tartalma. 388. §. A Bpn. 31. §-ának 1. bekezdése és a Bp. 383. §. II. a. és b. pontja értelmében a vádlottat és a védőt egymástól függetlenül külön önálló perorvoslati jog illeti meg; — épúgy a Bp. 31. §-ának 2. bekezdése és a Bp. 388. §-ának utolsó bekezdése értelmében a vádlott és a védő mindegyike önállóan jogosult kérni annak megengedését, hogy semmisségi panaszuknak Írásbeli indokolását az ítélet kézbesítésétől számított 8 nap alatt nyújt•