Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

136 dejűleg a közvádló is megnyugvással fogadta azt, amikor tehát semmi kétség nem férhet ahhoz, hogy sértett képviselője a részére megnyilt perorvoslati jogával élni nem kiván. Tehet ugyan a sértett képviselője már a kir. törvényszék Ítéletének kihirdetése alkalmából olyan nyilatkozatot, hogy a közvádló felebbezésének visszavonása esetére élni kíván perorvoslati jogával, — mely esetben a bejelentést szabályszerű perorvoslati nyilatkozatnak lehet tekinteni, — ámde a bűnvádi perrendtartás ilyen feltételtől függő perorvoslatot nem ismer. A sértettet tehát nem lehet arra kötelezni, hogy ő a törvény által különben biztosított jogainak megóvása végett ilyen feltételhez kötött fellebbezést jelentsen be, annál kevésbbé lehet őt azon alapon, mert ilyen nyilatkozatot nem tett, a perorvoslati jogáról lemondottnak tekinteni (VI. 235 = C. 2751/931.) A hatóság elleni erőszaknál nem sértett személye, hanem az ebben megtestesült közhatalom lévén a védett jogi érték, e vonatkozásban a közérdek védelmére és az állam büntető igényének érvényesítésére kizárólag a közvádló a hivatott. (VI. 555 = C. 6089/931.) A vádlott javára,annak lemenő ágbeli rokona (gyermeke) fellebbezéssel (283. II. pont.), vagy semmisségi panasszal (Bpn. 31. §.) nem élhet. (C. 3746/932.) A Fb. 39. §-ának 2. pontja, amely a Fb. 57. §-ának második bekezdése szerint a fiatalkorú ügyében a rendes 'oíróság előtt folyó eljárásban is alkalmazandó, a fiatalkorú törvényes képviselőjét feljogosítja ugyan a semmisségi panasz használatára, azonban e vonatkozásban férj a feleség törvényes képviselőjének nem tekinthető. A nő férjhezmenetelével (1874: XXXIII. t. c. 2. §.) teljeskorúvá lesz s így nem szorul képviseletre. A fér-j által bejelentett perorvoslat visszautasítandó. (VI. 556 = C. 215/932.) Semmisségi panasz. Alaki semmisségi okok. 384. §. A fellebbviteli bíróság a 4. pont alapján hozhat megsemmisítő határozatot akkor is, ha az ügyet csupán a védelem perorvoslata alapján vizsgálja felül és a határozat — az ügynek a nagyobb hatáskörű bírósághoz való áttétel folytán — esetleg a vádlott sérelmére szolgál. (C. 1220/933.) A 4. pontban foglalt semmisségi ok valósul meg, ha a vádlott terhére fellebbezés van bejelentve, s a kir. Ítélőtábla a Te. 115. §. értelmében nem főtárgyalást tart, hanem az ügyet tanácsülésben intézi el. (C. 3886/932.) A kir. Ítélőtábla a Bp. 384. §. 4. pontjában foglalt rendelkezést sérti meg akkor, amikor a vádbeli cselekmények az