Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

115 meg, ha a tettes az izgató [kijelentést általánosságban használja. Amennyiben a támadás helyileg és személyileg korlátozott, s így az nem az intézmény (katonaság, csendőrség, rendőrség) ellen irányul, az esetben az illetők sérelmére elkövetett rágalmazásról, esetleg a Kbtk. 46. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásról lehet szó. (C. 331/934.) A 6. §. első bekezdésében meghatározott izgatás bármely adatnak rosszhiszemű beállításával, célzatos csoportosításával és az ingerültség kiváltására alkalmas színezésével elkövetethető. A katonaság intézményét nemcsak a saját, hanem más állam fegyveres erejénél állítólag előforduló katonai természetű visszaélések kiszínezésével is gyűlöletessé lehet tenni. (C. 1742/931.) Az izgatási cselekménnyel kapcsolatosan — ugyanazon intézmény sérelmére — használt becsületsértő kijelentések önálló bűncselekményt nem valósítanak meg, hanem az előbbibe beleolvadnak, annak eszközeként jelentkeznek. (C. 858/ 932.) Aki azt a felhívást intézi a tömeghez, hogy az őt letartóztató csendőröket verjék meg, üssék agyon, ezzel a csendőrség rendelkezése ellen ellenszegülésre, engedetlenségre hívja föl a gyülekezetnek tagjait, s a 6. §. 1. bekezdésébe ütköző izgatást megvalósítja. (C. 3076/930.) A magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló büntettek és vétségek. 7. §. A nemzetrágalmazási vétség elkövetéséhez valamely különös sértési cél, vagy szándék nem szükséges, hanem elegendő, ha a vádlott a szóbanforgó kijelentéseket beszámítható állapotban és abban a tudatban tette meg, hogy azok a magyar nemzet megbecsülésének csorbítására, vagy hitelének sértésére alkalmasak. (C. 2512/930., — 4128/931.) Nemzetrágalmazó nyomtatványnak, nemzetrágalmazási célzattal való terjesztése, habár csupán egyetlen példánynak terjesztéséről ás van szó, a terjesztő bünöségének megállapítására alkalmas. (C. 276/933. — 503/933.) Az állam vezetői alatt nem pusztán a kormányt, hanem a szellemi életnek ama kiválóságait is érteni kell, akiknek munkássága befolyással van az állam életére, fejlődésére és haladására. Az állam vezetőinek igazságtalanul általánosító, torzító jellemzése nemzetrágalmazást képez. (C. 274/933.) Az a kijelentés, hogy „Magyarországon nincs törvény és nincs törvényes rendelet", nem egyértelmű a Btk. 173. §ban meghatározott, a törvény kötelező erejének megtámadá8*