Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog II. (Budapest, 1934)

106 keresetlevélben foglalt tényállításokra és kifejezésekre (C. 711/ 925., — BHT. 819.) —hasonlóképen a kényszeregyezségi eljárás megindítását kérő beadványra is vonatkozik. (C. 4721/930). Azonban ez a mentesség nemcsak a peres eljárás keretében foghat helyet, hanem a közigazgatósági hatóság eló'tt folyamatban lévő ügyben is alkalmazható. (C. 2510/933.) A 2. bekezdésben foglalt az a kitétel: „egyéb ily nyilatkozata" alatt valamely ügyfél, vagy képviselőjének nem csupán az ügyfelekre vagy képviselőikre, hanem a folyamatban lévő ügyben szereplő tanukra és szakértőkre vonatkozó nyilatkozatát is kell érteni, amennyiben az az illető üggyel összefügg és a nyilatkozatra az ügyfél érdekében szükség volt. (IV. 1394 = C. 4082/930., — BHT. 821., — 907.) Becsületsértés a sértett jogellenes magatartása folytán. 18. §. A sértett fél viselkedése és a becsületsértés között az okozati összefüggés megszűnik, ha olyan hosszabb idő telt el, amely alatt a sértett jogellenes, vagy kihívó viselkedése által a vádlottból kiváltott felháborodás, méltatlankodás már lecsillapodhatott. Amikor a vádlott visszanyervén nyugodt, megfontolásra képes lelki állapotát, már nem részesíthető a Bv. 18. §-ában biztosított kedvezményben. Annak eldöntése, hogy ez az időtartam mennyi lehet, az eset összes körülményeinek figyelembevételével a birói Ítélkezés feladata. (VI. 317. = C. 6227/931., — BHT. 900.) A Bv. 18. §. alkalmazásának a rögtönösség tehát nem feltétele, így a sajtó útján ért támadásra adott becsületsértő válasznál a sajtóközlemények megjelenése között eltelt hosszabb idő sem zárja ki a büntetlenséget, amennyiben a válasznak sajtónyilvánosság előtt való közzétételére mód nem volt. (C. 1349/931., — VI. 317 = C. 6227/931.) A Bv. 18. §-a, a büntetés kiszabására vonatkozó szabályt tartalmaz, s így az annak alkalmazása körüli tévedés a Bp. 385. §. 2. pontjában meghatározott semmisségi okot képez. (VI. 317. t= C. 6227/931., — C. jh. 4715/933., — BHT. 882.) II. Hatóság előtti rágalmazás. 20. §. Hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt indított bűnügyben az esetben, ha a rágalmazást tartalmazó tényállítás az illető cselekmény megtorlására hivatott hatóság előtt tétetett, de a bíróság a törvény e §-át — ennek valamely tényálladéki eleme hiányában — megállapíthatónak nem találja, a bíróság nem térhet át egyszerűen a Bv. 1., vagy 2. §-ára, hanem a vád-