Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878.-V. t.-c. (Btk.) — 73 Bélyeghamisítás. A Btk. 412. §. helyébe lépett az 1897: XXXVII. t-c a bélyegek és hasonló jegyek hamisításáról. A bélyeghamisításnak elkövető alanya bárki, tehát köz­hivatalnok is lehet (I. 610.). A csalárd és vétkes bukás. 414. §. A Btk. 414—416. §-aiban meghatározott bűncselek­ményeket, mint tettes, kizárólag a vagyonbukott cégtulaj­donos követheti el. Az üzlet önálló vezetésével megbízott, ki esetleg az üzlet kizárólagos birtokosa, de nem cégtulaj­donosa, legfeljebb mint bűnsegédi bűnrészes vonható fele­lősségre (IV. 33.). A csalárd bukás létrejöttéhez a törvény a kárt nem mint eredményt, hanem csak mint célzatot kívánja meg. A fizetésképtelenség tudatában elkövetett minden olyan cse­lekmény által, mely az összhitelezőket anyagilag kedvezőt­lenebb helyzetbe hozza, mint amilyenben anélkül lennének, \ kár lehetősége adva van; ennek tudatában történt cse­lekvés pedig a károsítás! célzatot, mint tőle el nem választ­hatót, magában foglalja (III. 403.). Csalárd bukás bűntette mellett a közönséges csalásnak külön halmazati megállapítását, a törvény nemhogy tiltja, hanem követeli (I. 1850.). 4. pont. Kereskedelmi könyvek vezetésére nemcsak a nagykereskedő köteles, hanem a KT. 5. §-a értelmében azok a kereskedők is, akiknek üzlete a kisipar körét meg­haladja (IV. 209.). 416. §. A vétkes bukás vétségének a közönséges csalásba való beolvadásáról szó nem lehet (I. 1850.).

Next

/
Thumbnails
Contents