Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

04 1878.-V. t.-c. (Btk.) ~ mis jelentéseknek, a sértett részéről történt, tudomásulvéte lével. Kísérletté tehát nem teszi az a körülmény, hogy a sértett kára esetleg megtérülhetett volna, mert más a károkozás és más a kár esetleges megtérítése (T. 798.). A jogtalan elsajátítás. 368. §. A zálogjoggal korlátozott dologhozi jog a kézi zálogot képező tárgyakra nézve, a zálogösszeg kifizetése előtt, egyoldalú birtokbavétel útján nem gyakorolható; az ennek ellenére történt birtokbavétel tehát jogtalan; azonban nem idegen ingó dolognak jogtalan eltulajdonítási célból történt elvétele (Btk. 333. §.), hanem a birtoklopás (furtum possessionis) tényálladékát kimerítő cselekedet (III. 724.). Az orgazdaság és bűnpártolás. 370. §. A Btk. 370. §-nak tényálladékát a lopott tárgynak használat céljából történő átvétele is kimeríti, ha emellett a megfelelő tudat is megállapítható (III. 49O. 372. §. A Btk. 372. §-ában felhívott üzletszerűség, mint minősítő körülmény, a több rendbeli orgazdaságot jogi egységbe foglalja (III. 763., IV. 29., BHT. 418.). Annak megállapításához pedig nem szükséges, hogy a tettes az orgazdaságot kizárólagos foglalkozáskép űzze, hanem elegendő az is, ha az orgazdaságot állandó akarattal, tervszerűen ismételve abból a célból űzi, hogy az, habár csak mellék kereset, forráskép jövedelmezzen (I. 472., 1108., C. 8476/ 926.).