Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

48 — I87S.-V. t.-c. (Btk.) — meg a tett és a jogsértő eredmény közti okozati összefüggést, s így vádlottnak a jogsértő eredményért való felelősségét (I. 1849.); — ez a körülmény esetleg — a gyógytartam szempontjából — a cselekmény minősítésére lehet befolyással (I. 1183., BHT. 383.). A közös bántalmazás fogalmát teljesen kimeríti a közös bántalmazási szándék. A társtettesi tevékenységet (Btk. 70. '§.) teljesen kimeríti, ha a vádlottak a sértett bántalmazásában, — bár meg nem határozható módon és mértékben — tényleg részt vettek, tekintet nélkül arra, hogy a vádlottak, mint bántalmazók közül ki és milyen testi sérülést ejtett a sértetten; —- a bántalmazási szándék egységénél és a közös bántalmazásnál fogva, a bekövetkezett eredményért a vádlottak egyaránt, mint tettestársak felelősek (C. jh. 1491/921., 8I4/924-)E kérdésre vonatkozólag a 308. §. alatt is van határozat. 303. §. A lúgkőoldatnak, — bosszúsugalta szándékból — egyenesen a sértett arcába való öntése, a Btk. 303. §-ban kiemelt eredmények egyikének létrehozására irányul. Ilyen esetben az ártalmas szer használata nem a Btk. 309. §., hanem a Btk. 301., 303. és 305. §-ban foglalt súlyosabb rendelkezések szerint minősítendő (C. 3583/929.). Az eltorzítás tényén mit sem változtat, hogy a sértett arcának feltűnő eltorzulása üvegszem betételével leplezhető (IV. 452.). Elvileg nincs kizárva az, hogy a testnek egyébként eltakarható részein létrejött eltorzulások is, a feltűnő eltorzítás fogalma keretébe vonathassanak (I. 1744.). 306. §. Ha a bántalmazás oka azon okozatnak, mely mint további ok végeredményképpen előidézte a halált, akkor az oka a halálnak is (BHT. 386.). — Az a testi sértés, mely a sértett halálának bekövetkezését sietteti, a halálnak köz-