Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

42 — 1S78:V. t.-c. (Btk.) — csak felette alkalmas, de szerkezeténél fogva egyenesen erre a célra van rendelve (C. 7208/929.). A műveltség alacsonyabb fokán álló egyén is tudja, hogy késsel a nyakra intézett erős döfés úgy az embernél, mint állatoknál is az életet rendszerint kioltja. Tudja ezt különösen tapasztalatból egy földmíveléssel foglalkozó egyén, még ha^azt nem is tudja, milyen véredények vannak e testrészben elhelyezve (C. 435/927.). A sértettnek vastag akácfakaróval, tehát agyonütésre s így ölésre feltétlenül alkalmas eszközzel, a fején megismételt erős ütésekkel való bántalmazása esetében, a vádlottnak — már a közönséges élettapasztalatnál fogva is — tudnia kellett, hogy az ily bántalmazás a sértett halálát menthetetlenül elő fogja idézni. Ha pedig a sértettet még akkor is ütötte, amikor az már a földön feküdt s ütötte mindaddig, amíg mozgott, ebből következtethető, hogy a vádlott az eredményt nemcsak tudta, de azt akarta is (C. 116/930.). A szándékos emberölésnek, a Btk. 306. §-ába ütköző halált okozó súlyos testi sértés bűntettétől való megkülönböztetésénél az elhatározó mozzanat az: vájjon tettes előreláthattam azt, hogy cselekedetének valószínű következménye a sértett halála lesz és hogy vájjon ő a cselekményt e tudatban követte-e el? (I. 1069.). 280. §. A házastárson elkövetett szándékos emberölésnél a Btk. 280. §-át kell alkalmazni abban az esetben is, ha a házasfelek a tett elkövetésekor ágytól és asztaltól ideiglenesen el vannak választva (C. 1881/928., BHT. 378.). A Btk. 280. §. szerint egy összefoglalt bűncselekménybe kell olvasztani több ember ellen elkövetett szándékos emberölést, tekintet nélkül arra, hogy az ölési szándékkal Végrehajtott cselekmény eredményes volt-e, vagy pedig csak kísérlet (BHT. 531.) maradt (III. 187.). Ez a cselekmény a kísérlet körét túlhaladta, ha csupán egy embernek halála is bekövetkezett (III. 690.).