Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)
— /878.V. t.-c. (Btk.) — 31 195. §• A Btk. 195. §. utolsó bekezdése összetett bűncselekményt (delíctum complexum-of állapít meg, ha a tettleges bántalmazásban megnyilvánult sanyargatás nem súlyosabb cselekmény (C. 2115/926.), 201. §. A Btk. 201. és a 372 §-ok egy jogi tárgyat: a titkot részesítik jogi védelemben. Ez a jogi tárgy pedig a levél-, sürgöny- és a távbeszélőtitoknál teljesen azonos. A jogtárgy szempontjából tehát a táobeszélötitok nem új bűncselekmény. Az a körülmény, hogy a hivatkozott törvényhelyeken a távbeszélő külön felemlítve nincs, a titoknak ily eszközzel kapcsolatban való megsértését nem teszi büntetlenné: — e törvényhelyeken a levél, a csomag, a sürgöny, a lepecsételt irat a bűncselekmény elkövetési módjának és eszközeinek nem lezárt felsorolása, hanem azoknak csak tájékoztató, példázó jelzése. Ez a jelzés, a példáknak ez a/ adott sora a fejlődő élet szükségleteihez képest, a büntetőjogilag védett titok megsértésének újonnan keletkező módjaira és eszközeire akadály nélkül, nevezetesen új bűncselekmény önkényes beállítása nélkül is, kiterjeszthető. A levélnél, sürgönynél, távbeszélgetésnél a magánegyén, az ő titkát, idegen közvetítőre: nálunk e jogot kizárólagosan gyakorló állami intézményre bízza. E bizalomnak természetszerű folyománya, hogy az állam így a közvetítő tényezőre bízott egyéni titkot — a jogrend keretében — kellőképen meg is védje. A személyi titok, mint a közszabadság egy része, azonban csak a törvény korlátain belül igényelhet jogvédelmet. A törvény tehát e titkot addig a mértékig védi, amíg a jogállam élő törvényével összeütközésbe nem jut, azt nem sérti, az állami közérdekbe nem ütközik, vagy azt nem veszélyezteti. A jogállamnak ugyanis nem lehet feladata, hogy saját romlására, jogrendjének felborítására közreműködjék (C. 3842/923.).