Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— Í878.V. t.-c. (Btk.) — 23 109. §. A bűnvádi eljárás felfüggesztése (Bp. 265. %.) kiterjed valamennyi egyesített ügyre mindaddig, míg ezek valamelyikében a felfüggesztést külön bírói rendelkezés meg nem szünteti. Ekkor az elévülés a vonatkozó ügyben — a többitől függetlenül — tovább folyik. Ezt az elévülést nem fogja megszakítani semmiféle oly bírói intézkedés, vagy határozat, mely kizáróan egy másik, az előbbivel egyesített ügyben vádba vett cselekményt illetően vált szükségessé. Ezt indokolja a Btk. 108. §. is (C. 4437 924.). A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott országgyűlési határozatig az elévülés nyugovása beállott a Btk. 109. §-ban foglalt anyagi jogszabálynak rendelkezése alapján, arra való tekintet nélkül, vájjon a bíróság az eljárást — alaki határozattal — a Bp. által előírt módon felfüggesz-tette-e. vagy nem (C. 4201/925.^. 110. §. A bűncselekmény üldözhetésének anyagi jogi feltételét képező magánindítvány előterjesztésére, jogosultság kérdésében, nem a Bp-nek a magán vádi képviseletét szabályozó 47. §-a, hanem a Btk. 110—116. §-ainak rendelkezései az irányadók. E szakaszok azonban nem tartalmaznak rendelkezést arról, hogy jogi személyek nevében ki jogosult magánindítvány előterjesztésére. Ezt a kérdést mindig az eset körülményeire s a cselekmény természetére tekintettel, a bíróságnak kell eldöntenie. Ha oly bűncselekményről van szó, mely pl. egy rt. egész működését, hírnevét sértené, vagy veszélyeztetné (rágalmazás, becsületsértés, vagy hitelrontás esetében) a magánindítványt joghatályosan csak azok terjeszthetik elő, akik a rt-ot a K. T. értelmében, a hatóságok irányában képviselik (I. 1266.). Azonos hivatású vagy foglalkozású egyénekkel (pl. orvosokkal, mérnökökkel) szemben általánosságban, személy