Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878:V. t.-c. (Btk.) — K-S §. második bekezdésének e pontja értelmében határozni kell. (Kir. Kúriának 14. számú döntvénye, a BHT. 849. sz. alatt). A bűnhalmazat. 96. §. Anyagi halmazat áll elő, ha a védett jogi tárgy különbözősége mellett, a konkurráló tényálladékok egymással sem a helyettesítés, sem a vagylagosság, sem az általános és különös törvény viszonyában nem állanak és ha a törvény külön rendelkezése, az ily egymás mellett létesült bűncselekményeket, jogi egységbe nem foglalja össze (III. 185.). Anyagi halmazat forog fenn, ha úgy a cél, mint az eszközcselekmény külön és önállóan egy-egy törvényi tényálladékot kimerít, tehát mindegyik bűncselekménynek törvényes tényálladéki elemét ki lehet mutatni anélkül azonban, hogy a tényálladéki elemek valamelyike ismételten, vagyis a másik tényálladékban is jogi értékelés tárgyává lenne téve (IV. 417., BHT. 775.). Anyagi halmazat és nem folytatólagos cselekmény forog fenn, ha a tettes különböző sértettek kárára, külön időpon tokban, külön akaratelhatározással, külön-külön a szemben álló sértettek viszonyaihoz mért cselekvéssel — bár gyors egymásutánban, hasonlóan — követte el a bűncselekményeiket (I. 1184., 1770.), tehát ha a vádba tett bűncselekmény jogi ismérve, minden egyes esetben, teljes egészében megvalósult (I. 127., 607.). Jogi egységet alkotó, folytatólagos cselekménynek kell minősíteni az egyes sértett ellen — rövid időköz mellett — elkövetett részletcselekményt, ha a szándék, a sértett jogtárgy és a sértett egyén azonos, valamint a cselekmény véghezvitelének módja is hasonló (I. 381., 1811.). Ellenben a vádlott által elérni óhajtott cél, tehát az akaratelhatározás és a cél egysége, továbbá az elkövetett cselekmények közötti viszony, a bűncselekmények egysége vagy többsége szempontjából közömbös (I. 468., 955.). 2*