Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878.-V. t.-c. (Btk.) 15 gos védelem határainak félelméből, ijedtségből és megzavarodásból származott túlhágása miatt, nem büntethető (C. 1836/927.)). A rend fenntartására hivatott hatósági közegnek, hivatása jogszerű gyakorlásában, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért rakoncátlankodóval szemben, a szükséghez mérten alkalmazott erőszak, jogos ténykedése lévén, ezzel szemben az ellene fellépett tettes, a jogos védelemre nem hivonatkozhatik (C. 2880/927.). 82. §. A Btk. 82. §. rendelkezésénél fogva, pusztán az érték alapján bűntetté minősülő lopás esetében, az orgazdaság nem bűntett, hanem vétség, ha az orgazda nem tudja, hogy a tolvaj nem csupán az általa megszerzett dolgot lopta, hanem egyebet is, aminek értékével együtt éri el csak a lopott dolog értéke a bűntetté minősítő értékhatárt (I. 2006.). 89. §. Csak oly körülmény vehető enyhítő gyanánt figyelembe, mely a bűnösség fokára akár alanyilag, akár tárgyilag befolyással van (I. 129., III. 457.). Tényálladéki elem egyidejűleg enyhítő körülményként nem értékelhető (I. 2083.). A ténybeli beismerés enyhítő körülményként nem jöhet számba, ha a vádlott bűnösségét nem ismeri el, tehát ha beismerése nem töredelmes (I. 128., 553., 649., III. 1335.. A családos állapot és az, hogy a sértettel a vádlott hoszszabb ideje peres viszonyban van, nem enyhítő körülmény, ha a vádlott vagyonos és ha a szabadságvesztésbüntetés rövidebb tartamú, illetve a sértett a vádlott ellen, ennek magatartása miatt, folytat polgári pert (I. 994. .