Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

— 1878.-V. t.-c. (Btk.) — II mint súlyosabba, a Btk. 69. §. 1. pontja szerinti felbujtói közreműködésbe (III. 114., BHT. 483. sz.). A sikertelen felbujtás a Btk. értelmében nem büntethető, kivéve egyes esetekben, mint önálló bűncselekmény (C. 6805/929.). így: Btk. 134. §. 2. bek. a felségsértésnél,— 171. §.2. bek. bármely bűntettnél vagy vétségnél, — 222. §. hamis tanúzásra reábírásnál. 2. pont. Pszichikai bűnsegédi bűnrészesség tényálladékát tünteti fel a szándékos passzív magatartás, mely a tett elkövetéséhez való hozzájárulást árulja el és bár ezáltal a tett elkövetését fizikailag nem is könnyíti, de a vádlottnak a bűncselekmény véghezvitelére való elszántságát mindenesetre fokozza (III. 1197.). Tehát a tettesnek és a bűnsegédnek akarategységben kell lenniök (III. 903.). Ugyanis a bűnsegédi bűnrészességnél a szándéknak, mellyel valaki a bűntett, vagy vétség elkövetését előmozdítja, vagy könynyíti, arra kell irányulni, hogy a tettes a cselekményt végrehajthassa; így a bűnsegédnek tudnia kell, minő cselekményt szándékozik a tettes végrehajtani és akarnia is kell, hogy ez a cselekmény véghezvitessék (III. 1392.). Értelmi bűnsegély: a bátorítás, a biztatás is, ami a tettes tevékenységére bizonyos mértékben befolyással lehet (I. 2001., III. 321.). A törvény a bűnsegédi bűnrészesség azon eseteiben, amikor a segélyezés a bűntett vagy vétség elkövetésének előmozdításában vagy könnyítésében, vagy másnak ezekre való reábírásában áll, a tettessel való megelőző egyetértést nem kívánja meg, hanem elég, ha a bűnsegéd' tudja, hogy bűncselekmény elkövetését mozdítja elő, illetőleg könnyíti (I. 1067.). Tettestársaság csak szándékos cselekménynél forog fenn. A gondatlanságból okozott bűncselekménynél, ahol a közös szándékkal elkövetett cselekményről szó nem lehet, el sem képzelhető (III. 1003.). 70. §. •