Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

152 1S96.XXXIU. t-c. (Bp.) hatáskörében nem kíván adott jogával élni, a bürv jelek kérdésében akkor is bírói döntést kérhessen a Bp. 488. §. 2. bekezdése értelmében a vizsgálóbírótól,— amikor a nyomozást megszüntette. A Bp. 98., 177., 183., 188. és 488. §-oknak egybevetett rendelkezéseiből nyilvánvaló, hogy úgy a bűnjelek lefoglalásának, mint kiadásának elrendelése felett való határozathozatal, szabályként és elsősorban a bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás bármely, tehát a nyomozás szakában is (C. jh. 1386/924., 1045 925., BHT. 833., 845., 846.). A szabadságvesztésbüníetés végrehajtásának megkezdése. 506. §. Azon elítéltre nézve, ki szabadságvesztésbüntetését a Bp. 506. §. 2. bek. értelmében — az ítélet jogerőre emelkedése előtt — megkezdi, büntetését ezen tényleges megkezdés napjától kell számítani; abba a tényleges megkezdés és a jogerőre emelkedés napja közötti időt - mint büntetéstöltést — teljesen be kell tudni és az a Btk. 94. §-a alapján beszámítás tárgya többé nem lehet (I. 693.. C. jh. 5597'923.. BHT. 133.). Összbüntetés és egyesitett büntetés utólagos kiszabása. 517. §. Az ujabb összbüntetés kiszabásának nem akadálya az, hogy összbüntetési ítélettel már elbírált ügyben változott a büntetés tartama. Az összbüntetés utólag való kiszabását nem akadályozza az sem, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsáttatott, mert büntetését e szerint még nem töltötte ki. A törvény célzata szerint ugyanis a büntetések egységesítésének, illetve összbüntetés kiszabásának mindaddig helye van, míg az elítélt az egyhuzamban töltött büntetések mindegyikét