Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

146 - 1896.XXXI//. t-c. (Bp.) — A kir. Kúria határozatai a semmisségi panasz tárgyában. Bpn. 33. §. A kir. ítélőtábla által, a tényállásnak a vádlott terhére történt megváltoztatása folytán, hozott büntető ítélet ellen, azon a címen »mert nem bünös«, vagy a semmisségi okvilá gos megjelölése nélkül, a Bp. 385. §. i. a) pontja alapján bejelentett semmisségi panaszt következtethetően a bizonyítás, azaz a bizonyítékok mérlegelése alapján megállapított tényállás kérdésében kívánják érvényesíteni. Ilyen irányú semmisségi panasz használatát azonban a Bpn. 33. §. ut. be kezdésében foglalt rendelkezés kizárja (III. 153., 154.). Ennek a jogszabálynak alkalmazásán nem változtat az a körülmény, hogy a kir. ítélőtábla amellett, hogy a vádlottat azért mentette fel, mert a bűncselekménynek a vádlott részéről való elkövetését bizonyítottnak nem látja, még a jogkérdés vizsgálatára is — bár az tárgytalan — kitér (III. I55-). Az a körülmény, hogy a főtárgyalás során a megállapított tényállással ellentétes adat is merült fel, a ténymegállapítás még nem teszi iratellenessé. A bírói mérlegelés feladata éppen annak az eldöntése, hogy az egymással ellentétes ténybeli adatok közül melyik és mi alapon fogadható el a tényállás alapjául. Az emiatt bejelentett semmisségi panasz nyilvánvalóan a másodbíróság által valónak elfogadott tényállást kívánja megdönteni (IV. 521.'. Perorvoslat a jogegység érdekében. 441. §. A jogegység érdekében használható perorvoslat jogi alapja olyan általános jelentőségű, elvi súlyú törvénysértés, amelynek meghagyásával a jogszolgáltatás egysége veszélyeztetve van, — megszüntetése nélkül az igazságszolgálta-