Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)

1921.UI. t-c. (Átu.) — 12! önálló bírálatra képtelen s inkább a hangulatok hátába alatt ítélő és cselekvő személyek előtt hangzik el (I. 757-)A katonaság intézménye stb. ellen való izgatás vétségének a nyilvánossúg nem alkotó eleme s tényálladékáhox egyébként sem kívánja meg a törvény a Btk. 171. §-ban körülírt elkövetési módozatokat (I. 1812. . A 6. §-ban meghatározott vétség kísérlete Btk. 65. §.) létesül, ha a levél a címzettnek kezéhez, akihez a levél beli felhívás intézve volt, soha nem jutott és annak tartalmáról tudomást sem szerezhetett. Nyilvánvaló, hogy a vádlott a bűncselekményt csak megkezdette, de rajta kívül álló okból be nem végezhette (C. 446 924. . 7- §• A nemzetrágalmazás vétségének nem tényálladéki eleme valamely különleges célzat; — annak indító oka - a bünö> séig megállapítása szempontjából — közömbös. A szándékossághoz elegendő olyan valótlan tények tudatos állítása, illetőleg terjesztése, amelyek a tettes belátása szerint is alkalmas arra, hogy a magyar állam becsülését csorbítsa és hitelét sértse. • A hazai közbiztonsági, vagy igazságszolgáltatási állapotokra vonatkozóan általánosságban tett valótlan tényállítások felette alkalmasak arra, hogy a magyar államnak, a személy és jogbiztonság fenntartásához és a pártatlan igazai ^szolgáltatás biztosításához fűződő erkölcsi és evvel kapcsolatos anyagi hitelét sértsék és megbecsülését csorbítsák (C. 5046/923.V Nemzetrágalmazás vétsége esetében tekintettel a sértett jogértékének egyetemes jellegére nincs helye olyan valóság bizonyításnak, mint aminőt a Bv. 13 -16. §-ai szabályoznak. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az állított tények valóságának vagy valótlanságának kiderítése végett, a Bp. rendes szabályai szerint, bizonvítás vétessék fel (BHT. 824.\