Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog I. (Budapest, 1931)
1914.XLI. t-c. (Bv.) — 115 bizalmat, vagyis annak hitelét ténylegesen veszélyezteti. Közömbös a törvény szempontjából, hogy a szóbanforgó nyilatkozatot - a sértett személyén kívül , hol és kik előtt teszik (I. 1847., IV. 257.). Hitelrontás esetében a hitelrontó tényállítás valótlanságát, — bár azt a felek is indítványozhatják, — hivatalból kell bizonyítani (C. 3248/925.). Az a megállapítás, hogy az állított tények valótlanok, nem egyszerű ténykérdés, hanem erre alkalmas ténykörülményekből vont okszerű következtetés alapján eldöntendő jogkérdés. Azon az alapon tehát, mert vádlott nem tudta bizonyítani a terhére rótt tényállítások valóságát, még nem lehet megállapítottnak venni ennek az ellenkezőjét (C. 193/924.). Amennyiben az eredetileg hitelrontás vétsége címén indult ügyben a vád alapjául szolgáló tényállítás a rágalmazás tényálladéki elemeit kimeríti, úgy a vádbeli tett rágalmazás vétségének minősíthető, mivel az enyhébb jellegű hitelrontás a tettazonos, de szélesebb és általában súlyosabb tényálladékú rágalmazás vétségébe beleolvad és azzal a Btk. 95. §-a szerinti cselekményegységet alkot (III. 626.". 27. §. Arágalmazás miatt indított eljárást — a Bv. 27. §-a alapján — nem lehet felfüggeszteni, ha azon tény miatt, amelynek valóságára nézve a bizonyítást elrendelték, a bűnvádi eljárás azért nem folytatható, mert a terhelt meneteim! jogát nem függesztették fel. A Bv. 27. §-a azonban nem kívánja meg a bűnvádi, vagy fegyelmi eljárásnak minden esetben ítélettel, tehát érdemi döntéssel való befejezését, hanem csak az eljárásnak alakilag jogerős befejezését. így abban az esetben, ha a bűnvádi vagy fegyelmi eljárás lefolytatásának törvényes akadálya van, pl. a vádlott külföldre szökött és a bíróság ezért — az ő kézrekerült óig — az eljárást a Bp. 472. §-a értelmében megszünteti, az eljárásnak e jogerős megszüntetésével a Bv. 27. §-a alapján elrendelt felfüggesztés véget ér. Ugyan8*