Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

53 mesi birtok tartozékaival is, azonban a kisebb kir. haszonvétel, illetve a kereseti italmérési jog, habár ez tekintélyes vagyonértéket képviselt, sem összeírva, sem megbecsülve nem lett, holott az 1868: LIV. t.-cz. 421. és 423. §§ ai szerint ez is összeírandó lett volna és a 421. §. szerint a fővagyonra bekebelezett zálogjog hatályos ugyan a 423. § ban elősorolt összes tartozékára nézve, de csak annyiban, a mennyiben az, habár később is, összeiratott, azonban a kereseti italmérési jogra ezen összeírás nem eszközöltetvén, a végrehajtás hatálya jogszerűen arra ki sem terjesztetett és Sz. Ödön 1884. évben a C) a. szerződéssel azt jogszerűen átruházhatta felperes jogelődére és jogszerűen választhatta el nemesi birtokától. Ezen italmérési jog ezek szerint sem lefoglalva, sem az árvevési hirdetménybe mint elárverezendő tárgy fel sem vétetvén, az 1887. jul. 27-én megtartott árverés tárgyát nem is képezhette és a kiküldöttnek az árverési jegyzőkönyvbe a foglalási jegyzőkönyvtől és árverési hirdetménytől eltérőleg felvett azon egyébiránt határozatlan jelentése, hogy az erdőbényei 1. sz. tjkönyvben I. 1.—36. alatt felvett nemesi birtok a kir. kisebb haszonvételekkel együtt képezi az árverés tárgyát, harmadik jóhiszemű vevőnek már megszerzett jogára ki nem hathat és pedig annál kevésbé, mert tényleg ezen italmérési jog az elárverezett ingatlan birtok tartozékát már nem is képezte és azt felperes mint önálló ingó dolgot már birtokába is vette. De nem jöhet tekintetbe azon kifogás sem, hogy az árverés előtt az 1881 : LX. t.-cz. 168. §. értelmében keresettel kellett volna fellépni és igy felperes jogelődének semmiségi panasza elvettetvén, az által az árverés jogerőre lépett és hogy ennek alapján alperes a kereseti jog birtokába bevezettetett ; mert a kereseti italmérési jog sem lefoglalva, sem árverési hirdetménybe fel nem vétetvén és igy árverés tárgyául nem is tűzetvén ki, felperesnek a fennebbi kereset megindítására oka sem volt, a semmiségi panasz pedig jogosultság hiányából utasíttatott el ; mert továbbá felperes az elárverezett ingatlanra nézve érdekeltnek nem tekintetett; egyedül az árverésnek jogerőre emelkedése és a birtokba vezetés által pedig alperes arra, a mi árverés tárgyát nem képezte, jogot nem szerzett. Mindezeknél fogva felperes tnlajdonjogát a kereseti italmérési jogra megállapítani és alperest annak átadására kötelezni kellett; a végrehajtás módozatáról az 1881 : LX. t.-cz: intézkedvén, a kereseti kérelemnek erre vonatkozó része mellőztetett. A perköltség az ítéletek különbözőségénél fogva szünteitetett meg kölcsönösen.