Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

.34 vázrajz nem különben a C. alatti katonai térkép által egyezően bizonyítva lett, hogy nemcsak a vitás terület, hanem azonkivül egy több száz holdnyi terület is f. (megyei) község határába esik; minthogy ezen teljes bizonyító erővel biró okiratokkal szemben alperes, noha ez iránti készségét a per tárgyalásakor bejelentette, figyelembe vehető ellenbizonyitékot a kir. táblai feloldó végzés folytán tartott további eljárás során sem szolgáltatott, az általa 1005 sz. a. bemutatott gácsországi bírósági birtok átadó végzés már a terület azonossága iránt támasztható kétely okából ellenbizonyitékul nem szolgálhat s alperesnek egyéb okirati bizonyítékai is ugyanezen okból figyelembe vételt nem igényelhetnek ; minthogy ezen perben a kir. táblai feloldó végzés alapján folytatott eljárás során tartott tárgyalás alkalmával alperes kijelentette, hogy egyéb bizonyítékot nyújtani nem kíván; minthogy a hivatalból beszerzett s a jelen perhez csatolt periratok által igazolva van, hogy a kérdéses terület felett az 1881. és 1882. évben a késmárki kir. bíróság, tehát magyar bíróság ítélkezett s minthogy a jelen perhez csatolt f. évi 990. sz. a. beérkezett 49970 sz. belügyminiszteri értesítés határozott kijelentései szerint a vitás terület felett az állami fenhatóság régi idő óta a magyar korona által gyakoroltatik s ezen terület kétségtelenül a magyar állam területéhez tartozónak mondatik i1 1 Az idézett 49970/1891 sz. belügyminiszteri értesítésnek teljes szövege a következő : «Hohenlohe K. K. herczeg felperesnek Manieczky F. alperes ellen sommás visszahelyezés iránt folytatott perében hozott első bírósági marasztaló Ítéletnek alperes felebbezése folytán a bpesti kir. Ítélőtábla 46874/890. számú végzésével lett feloldatása következtében a feloldó végzés utasításához képest f. é. jan. hó 29-én 1641/89Ö. sz. a. hozzám intézett előterjesztésben feltett három kérdésre nézve a következőkben kívántam a t. járásbíróságot ugy az idézett előterjesztése, mint az e részben f. év. jun. hó 3-án 700/p. 891. sz. a kelt sürgetés kapcsán, a közlemények visszazárása mellett, értesíteni. Ami először is azon kérdést illeti, vájjon a bemutatott katonai térképen a tengerszem csúcstól a tengerszem tón át s az ebből fakadó forrás mentén a Halas-tóig egyenes irányban, továbbá a Halas tón át az ebből fakadó Bialka folyó forrásáig s a Bialka folyó mentén éjszaknak, egészen a Poduplaszki patakkal való egyesülése pontjáig s innen visszafelé (délnek) egyenes irányban a Bialka folyó jobb partján fekvő s azzal csaknem párhuzamosan futó s ezzel összekötött további hegyláncz gerinczén végig a kiindulási pontig, vagyis a tengerszem csúcsig vezetett vonal által körülzárt terület, mint a melynek birtokába való visszahelyezését felperes szorgalmazza, kétségtelenül Magyarország területéhez tartozik-e ? válaszolom a t. járásbíróságnak, hogy ezen területet a magyar kormány kétségtelenül a magyar állam területéhez tartozónak tartja. Azon kérdésre nézve pedig vájjon ezen terület mellett (helyesebben mentén) eső határvonal vitás-e, megjegyeztetik, hogy ezen határvonal a gácsországi és magyarországi határszéli birtokosok közt ezen terület birtoklása iránt támadt