Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

téves; ugyanis a közadós az A. alatti kötelezvény kiállítása idejekor beismerten, de az eljáró kir. törvényszéknek jelentése szerint is, kereskedő volt; ez a kötelezvény tehát, miután ennek ellenkezője magából az okiiratból ki nem tűnik, a kereskedelmi törvényt magában foglaló 1875. évi XXXVII. t. cz. zói. §. második bekezdése szerint a közadós kereskedelmi üzlete folytatásához tartozónak tekintendő, mint ilyennek érvényességéhez pedig az idézett törvény 313. §-a értelmében a kötelezett félnek —- jelen esetben a közadósnak — aláirása elegendő. A keresk. törvény, mint későbben hozott törvénynek eme rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az 1868 évi LIV. t. czikknek az okiratok kellékeit általában meghatározó rendelkezései, az oly okiratok tekintetében, melyeket kereskedő az üzlete foly tatásához tartozó ügyletről kiállít, a kereskedelmi törv. idézett 313. §-a -által módosíttattak ; mert az utóbb idézett törvénytétel ama rendelkezésének. mely szerint az okirat érvényességéhez a kötelezett félnek aláirása elégségesnek jelentetik ki, helyesen más értelem nem adható, mint az, hogy az ily okirat egész tartalmára nézve egyszersmind teljes bizonyító erővel bír. Ezek szerint a közadós által sajátkezüleg aláírtnak beismert A. alatti Kötelezvény tartalmával szemben, melyben a kölcsön felvétele kifejezetten elismertetik, alperes csődtömeggodnoknak, mint e tekintetben a közadós jogutódának állott kötelességében emez okirat tartalmának valótlanságát, vagyis a követelés fenn nem állását bizonyítani; minthogy alperes e tekintetben csak azt hozta fel, hogy ezen tartozás a közadós kereskedelmi könyveiben elő nem fordul, ez a körülmény pedig egymagában a követelés enn nem állását nem bizonyítja; minthogy továbbá az eme követelés ellenében is felhozott s a csődtörvény 28. §. 2 ik pontjára alapított megtámadási kifogása az alsó bíróságok Ítéleteinek e részben helyes indokai szerint figyelembe nem vehető : mindkét alsó bírósági ítélet megváltoztatása mellett, felperesnek az A. alattin alapuló követelését is valódinak kellett •kimondani; minthogy azonban ezen követelés után járó 5°/0 kamat, az eredeti kötelezvény hátlapján levő feljegyzés szerint 1888. május 2 ik napjáig ki van fizetve: a további kamat csak ettől a naptól jár. Alperes teljesen pervesztes lévén: a pts. 251. §-a értelmében a felmerült perköltség viselésére is kötelezendő volt. 367. IV. polg. tanács. Kifogás alakjában érvényesiteit megtámadási kereset nem esik a csődtörvény 37. §-ának szabálya alá. 1891. november 25 5213. p. sz. Sch. Endre csődtömege felperesnek, a hunyadmegyei első takarékpénztár Hátszegen czég alperes elleni megtámadási perében —