Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)
141 nyának tartalma szerint éppen alperes kötelezettség nélkül forgatta, mivel a kötelezettség nélkül történt forgatmányozásnak hatálya a váltótörvény 12. §-a szerint csakis az, hogy mint forgató keresettel követői részéről meg nem támadható, de mint azt idegen váltónak intézményezője, e minőségben elvállalt fizetési kötelezettsége a váltó minden birtokosával szemben továbbra is sértetlenül fenáll. Miután pedig a kibocsátónak a váltótörvény 23. §-a szerint csakis az elfogadó ellen van kereseti joga, felperes az által, hogy a váltónak hátirati tartalma szerint annak utóbb ismét reá történt forgatmányozásával utolsó birtokosává lett, kereseti jogot egyedül az elfogadó ellen nyert, az előző forgatói ellen, a kiknek mint kibocsátó ő van lekötelezve, visszkereseti joggal nem birhat. Ezen okokból felperes a váltó alapján visszkereseti jogot alperes mint forgató ellen nem érvényesithetvén, az Ítélet megváltoztatandó s alperes ellen inditott keresetével a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett, mellőzve a kifogásokban a kereseti jog érvényesítése ellen felhozott egyéb kifogások érdemi méltatását, elutasitandó volt; sat. A kir. Curiaa következő Ítéletet hozta : A másodfokú bíróság Ítélete helybenhagyatik, a benne felhozott indokoknál fogva és azért: mert a felperes, ki a váltón mint saját rendeletre szóló kibocsátó jelentkezik és ki forgatmányozás utján újra váltóbirtokossá lett, változhatatlan kibocsátói minőségénél fogva még akkor is kötelezve marad, ha a váltót «kötelezettség nélkül* forgatta s igy a felperes ugyanazért az összegért felelős az alperesnek, a mely összeget ez utóbbin követeli, s ilykép az adós és hitelező személyében egyesülés állott be, és mert magából a váltóból észlelhető ezt a körülményt a biró figyelmen kivül nem hagyhatja. Felperesi ügyvéd felebbezési munkadija és költsége 20 frt 65 krban állapittatik meg saját felével szemben. 411. II. polg. tanács. Négy tanú együttes jelenlétében kijelentett végakarat érvényes szóbeli végrendeletnek tekintendő, habár végrendelkező határozottan ki nem jelentette, hogy a végintézkedést szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. 1892. június 21. 9730/1891. p. sz. R. András felperesnek, mint kiskorú fia R. János atyja és törvényes képviselőjének, özv. R. Mária, szül. K. és özv. R. Andrásné Kata alperesek ellen ingatlan vagyonból álló hagyomány kiadása iránt inditott rendes perében — a nagyszebeni kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : Alperesek özv. R. Mária szül. K. és özv. R. Andrásné Katalin