Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Nyolcadik folyam (Budapest, 1892)

113 401. VI. polg. tanács. A gyermektartás első sorban a természetes atyát terheli, nem az anyát. Az atyaság megállapítása esetén a tartási kötelezettség mint nem személyes teher az elhalt természetes atya örököseire is átszáll. 1892. márczius 9. 497. sz. Cs. Teréz felperesnek br. Ü. Bódog úgyis mint k. k. br. 0. János Bódog és Balázs atyja és br. 0. Celesta férj. U. Lajosné, végre K. Zoltán mint az ismeretlen örökösök gondnoka alperesek ellen gyermektartás iránti perében —• a budapesti IV. ke r. járásbíróság a következő Ítéletet hozta : A bíróság felperest keresetével elutastija, és köteles felpereseknek az ez utóbbiak által előlegezendő ügygondnoki dijakat is beleértve, 100 frt perköltséget megfizetni. Alperesek kötelesek a kirendelt ügygondnok részére ezennel 50 frtban megállapított ügygondnoki dijat előlegezni ; stb. Indokok. A törvénytelen gyermek eltartása a magyar joggyakorlat szerint a gyermek anyját s a mennyiben az anya vagyontalansága miatt a tartásra nem képes, a természetes atyát terheli, a mely általános és törvényen alapuló kötelezettség természetéből folyik az, hogy az eltartás kötelezettsége a törvénytelen gyermek természetes atyjának örököseire csak akkor és oly mértékben háramlik át, ha és a mennyiben azt a bíróság a természetes atyával szemben, tehát még annak életében jogérvényesen megállapította, a miből viszont következik, hogy a törvénytelen gyermek tartásának kötelezettsége, mivel az csak a hagyaték megnyílta előtt való végérvényes birói megállapítás esetén képezhet hagyatéki terhet a törvény szerint kötelezett természetes atyának örökösei ellen közvetlenül nem érvényesíthető. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg itélt: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, a felperes kereseti jogosultságát megállapítja s ebből folyóan a kir. jbiróságot utasítja, hogy a perköltség kérdésével együttesen a pert érdemben bírálja el. Indokok. Az elsőbirósági Ítéletnek megváltoztatásával, a felperes kereseti jogosultságát megállapítani s a kir. jbiróságot a per érdemének elbírálására utasítani kellett, mert az örökösödés az örökhagyó halála időpontjában áll be s ezért az alpereseknek az a kifogása, hogy mivel a hagyatéki eljárás még jogérvényesen befejezve nincsen, a kereset időelőtti, alappal nem bir ; továbbá, mert az örökhagyó kötelezettségei az örökösre átszállnak és ebből folyóan az örökhagyónak esetleges gyermektartási Curiai dóntv. polg. ügyekben ^