Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

^2 ken kivül még 11 frtot mint a kifogások folytán felmerült tárgyalási és io frt 65 kr. felebbezési költséget 3 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizessen ; sat. Indokok. Alperes maga adta elő, hogy a kereseti váltón alapuló tartozására nézve csődbe jutása után felperessel akkép egyezett ki, hogy ez a követelési összegből 5O°;'0-ot elengedett, a hátralékos 5o°/o-ról pedig három darab egyenként 50 frt 56 krról kiállított váltót fogadott el, azzal a kifejezett fenntartással, hogy a mennyiben alperes ezen három darab egyezségi váltót pontosan ki nem fizetné, felperes jogosítva lesz az eredeti követelési összegnek elengedett részét, valamint az egyezségi váltókkal kifizetett követelési összegnek hátralékos részét egészen és azonnal követelni és ebbeli jogát keresettel érvényesíteni. Előadja továbbá felperes, hogy miután alperes az egyezségi 3 darab váltó közül már az elsőt ennek lejártakor, nem teljes összegben, hanem 20 kr. híjával fizette ki és igy az egyezségi feltételnek pontosan nem tett eleget, az eredeti követelési összegnek elengedett részét és a fizetni tartozott összegnek hátralékos részét az eredeti alapon vagyis az eredeti váltó alapján követeli. Az a körülmény, hogy alperes az egyezségi váltók közül az 1889. évi aug. i-én esedékessé vált váltót nem teljes összegében fizette ki, felperest feljogosítja az egyezségtől elállásra, az a körülmény pedig, hogy az eredeti követelés alapját képező kereseti váltó a C) alatti egyezség daczára felperes hitelező birtokában hagyatott, valamint hogy a C) alatti egyezség az eredeti jogügyletet hatálytalanító újítást nem képez, felperest feljogosítja, hogy alperestől az eredeti követelési összeget az eredeti alapon vagyis a kereseti váltó alapján követelje. Tekintve ezek után, hogy alperes maga is beismerte, hogy az 1889. aug. i-én esedékes volt 50 frt 56 krós egyezségi váltóra csak 50 frt 36 krt fizetett, hogy tehát azt nem teljes összegében fizette ki ; tekintve, hogy kereskedelmi szokást, melynek értelmében a még hátralékos 20 krt az egyezségi váltó összegéből póstabérre visszatarthatta, nem bizonyított, a mit ha védekezését erre Kívánta alapítani, annyival inkább tenni kellett volna, mert az egyezségi váltó a C) a. értelmében Budapesten lévén fizetendő, a váltóadós volt köteles gondoskodni, hogy a váltó egész összege a fizetés helyére érkezzék ; tekintve végre, hogy alperes azt sem bizonyította, hogy az általa csak részben teljesített fizetés a váltó lejárata előtt oly időben érkezett felperes kezéhez, hogy a kérdéses egyezségi váltó lejártáig,'vagyis 1889. évi augusztus hó i-so napjáig elegendő idő maradt arra, hogy rendes körülmények között, felperes alperest a még hiányzó 20 krnak beküldésére felhívhatta és alperes ezt az összeget a fizetési időn belül felperesnek kezéhez juttassa, mely körülmény bizonyításának elmulasztása folytán felperes