Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

76 alperesnél cselédképen szolgált s már maga ezen körülmény is kizárja, hogy felperes alperes házában a fönt körülirt erkölcstelen életet folytathatta volna. De ezt. alperes felhívott tanúival sem bizonyította; mert a nem is alperes lakóhelyén, hanem Csongrádon tartózkodó S. Hermann és S Sándor egyes tényekről és saját cselekményekről valló egyoldalú tanúvallomása alperes föntérintett kifogásának figyelembe vehetésére pérrendszerit bizonyítékot nem nyújtanak, P. János és L. Anna alperesi tanuk vallomása pedig V. János tanú vallomásával megczáfoltatván, miután K. Katalin felperesi tanú vallomása alperes atyaságára nézve a tekintetben felperes keresete mellett határozott részbizonyitékot szolgáltatott, hogy alperes a tanú előtt felperes jelenlétében beismerte, hogy a gyermek tőle származott s annak eltartását alperes megígérte, ezen részbizonyiték kiegészítéséi e felperesnek a pótesküt megítélni s a per eldöntését ezen eskütől föltételezni kellett. A gyermek tartásdija a felek társadalmi állásának figyelembe vételével határoztatott meg 5 frt havidíjban, a szülési és egyéb mellékköltségek azonban megítélhetők nem voltak, mert oly körülmények nem forognak fenn, hogy alperes ezek viselésére is kötelezhető volna ; végre a póteskü letétele esetében alperes, mint nagyobb részben pervesztes, a perköltségben is marasztalandó, ellenben az eskü le nem tétele esetében a perköltség megszüntetendő volt, mert az alsó bíróságok a perköltséget szintén megszüntették s alperes ez ellen nem is fölebbezett. 342. IV. polg. tanács. A csődtörvény I. r. 3 fejezetében foglalt intézkedéseket akként kell értelmezni, hogy a fizetések megszüntetése, vagy a cspdnyitási kérvény beadása után a közadósnak vagyona az összes hitelezők kielégítésére szolgáló oly vagyont képez, melyből sem a közadós semmit el nem idegenithet, sem egyes hitelező a többi hátrányára semmit élnem vonhat, továbbá, hogy a végrehajtásilag nyert kielégítésnél vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekményét a végrehatjási eljárás helyettesíti. Ebből kiindulva kétségtelen, hogy azon esetben, ha a hitelező akkor, midőn a közadós ellen végrehajtást vezetett, tudomással birt arról, hogy közadós fizetéseit már megszüntette, ezen végrehajtási eljárás a csődtörvény 27. §. 2. p. alapján sikeresen megtámadható. De a kereskedő akkor, midőn ellene többen végrehajtást vezetnek, ö pedig a követeléseket sem ki nem fizette, sem birói letétbe nem helyezi, hanem a végrehajtások foganatosítását eltűri fizetéseit kétségtelenül megszüntette és igy már akkor mindenesetre beállott azon időpont, melytől kezdve a közadós vagyonát végrehajtás utján sem vonhatja el egyik hitelező a többiek elöl. 1891. márczius 24. 7452/1890. p. sz. Schönstein Gyula ügyvéd, mint tömeggondnok által képviselt E. Gyula csődtömege felperesnek Dajbukát János ügyvéd alperes elleni megtámadási perében —