Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

41 foglalás ellen igénykeresettel nem éltek és az árverés jogszerüleg el is ren deltetett, felperes mint harmadik személy ezen követelést érvényesen megvehette és ellene azon kifogás, hogy az elárverezett követelés már előzőleg kifizettetett s hogy ez neki tudomására hozatott, tekintettel az 1881: LX. t.-czikk 110. §. 3-ik, és 129. §. 3-ik és utolsó bekezdésére, egyáltalán fel nem hozható és ő ellenében csakis az bir hatálylyal, a mi az árverés napján a tkvben már kitüntetve volt. E szerint pedig C. 10. alatt 1887. május 28-án és igy 1887. 16-án tartott árverés előtt az árverés tárgyát képezett C. 3. alatti követelés a C. 9. alatt felülkebelezett alzálogjoggal biztosított összegen felül már őrölve volt és miután az árverési vevő a megvett követelést csak azon összeggel szerezte meg és érvényesítheti, a melylyel az alzálogjog fennállott, az ezzel biztosított költségek pedig az árverési jegyzőkönyvben foglalt felszámítás szerint 59 trt 90 krt tettek ki, alperesek is csak ezen összegnek s a kereset beadásától járó 6°/0 kamatainak fizetésére kötelezhetők. Ezek szerint azon körülmény, hogy felperes birt-e tudomással a törlesztésről, mi befolyással sem lehetvén, a főeskü is mellőzendő volt. Nem volt figyelembe vehető az sem, hogy a kir. Ítélőtábla 1889. febr. ig-én 31086. sz. a. hozott végzésében a megvett követelésnek R. A. nevére való átírásával egyidejűleg a C. 10. alatti törlést is töröltetni rendelte, mert a fennebbiek szerint felperes vevővek joga csakis az alzálogjoggal biztosított követelés összege erejéig terjedhetett és a követelés az árverés napján az ezt meghaladó összegre nézve már törölve volt. A perköltség az ítéletek különbözőségénél fogva szüntetett meg kölcsönösen. 339. Váltó- és keresk. tanács. Miután a czégvezetői meghatalmazás szóval is adható, annak érvényességére, következőleg váltókötelezettség elvállalására nézve is sem a czég, sem a czégvezetői meghatalmazásnak a czégjegyzékbe való bevezetése lényeges feltételt nem képez. 1890. október 29. 494. v. sz. S. lgnácz felperesnek S. Vilmos alperes ellen 300 frt és jár. iránti váltóperében — a kaposvári kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta u Alperes S. Vilmos mint a S. és H. czég tagja tartozik a Barcson 1887. ápril 4-én 300 írtról kiállított váltó alapján mint elfogadó a kereseti 300 frt váltóösszeget, ennek 1887. évi július hó 4-étől járó 6° 0-os kamatát és 39 frt perköltséget megfizetni. Indokok. A tárgyalási jegyzőkönyvhöz C) alatt hitelesített alakban csatolt közjegyzői okiratban foglalt társasági szerződés szerint S. V. alperes és H. S.-né 1885. okt. 13-án eczet és szódavíz gyártására közösen meghatározandó czég, a D) alatt hitelesített másolatban bemutatott beje-