Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

31 érvénytelen volta képezi, e kérdés pedig a néhai R. J. hagyatékából származható igények érintése nélkül eldönthető. Nem lévén tehát a kereset öröklési igény érvényesítésére irányozva, az a körülmény, hogy az örökösödés minősége és terjedelme iránt a kereseti kérelemben mi sem foglaltatik, a pernek érdemben megbirálására akadályul nem szolgálhat. Egyébiránt ha a kereset örökösödés iránt inditottnak tekintethetnék is, a pernek megbirálását az a körülmény, hogy a perenkivüli hagyatéki eljárás folyamatba nem tétetett és be nem fejeztetett, miután az örökösödési per megindithatása ettől feltételezve nincs, nem akadályozza. Alperesi ügyvéd munkadija a felebbezésért ügyfelei ellenében 6 frban megállapíttatik. 334. Váltó és keresk. tanács. A csődbíróság csak annyiban képez ügybiróságot, a mennyiben azon perek, melyek a csődtörvény által a csődbíróság elé utasíttattak, ez elöl el nem vonathatnak, de ez nem zárja ki a prdts 51. §. 2. bekezdésének alkalmazását a csődbíróság előtt folyamatba tett oly perekre nézve, melyek ügybiróság elé nem tartoznak. 1890. szeptember 23. 1133. v. sz. R. Mór csődtömege felperesnek, Gebrüder Sobernheim czég alperes elleni megtámadási perében •— a kaposvári kir. tör vén)'szék mint csődbíróság a következő Ítéletet hozta : A kir. törvényszék felperes keresetének helyt ad s a keresethez A) alatt csatolt egyezséget érvénytelennek nyilvánítja, és ehhez képest kimondja, hogy az alperesi czég által közadós R. Mór csődtömege ellenében bejelentett 12720 márka és 80 fillér tőke, ennek 1885. jun. 19-étől számított 6°/o kamatai, 51 frt 33 kr. perköltség és 20 frt tőzsdei illeték iránti követelése a csődtömeg ellenében nem sorozható ; stb. Indokok. Felperes az A) alatti tőzsdebirósági egyezséget két alapon támadta meg: a) hogy az annak alapját képező ügylet nem vételre vonatkozott, hanem az csak szinleges jogügylet volt, mely börsejátékot rejtett magában ; b) hogy alperes czég az A) alatti megkötésekor közadós fizetésképtelenségének tudatával birt. Alperes elleniratában hivatkozott közadósnak a perhez IV. alatt csatolt levelében foglaltakra s azokra támaszkodva, véli kimutatottnak, hogy az ügylet valódi vételre vonatkozott, elfogadta továbbá a felperes által kinált és fentebb emiitett kétrendbeli kereseti állítás bizonyítása illetve megdöntésére vonatkozó főesküt. A IV. alatt csatolt kötlevélből azonban, különösen annak azon részéből, mely szerint alperesi czég részére percentek s azonkívül külön dijak is kikötvék, nyilván felismerhető, hogy alperesi czég csak mint bizományos járt volna el az adásvételi ügyletnél. Ennek törvényszerű folyománya az, hogy az ügyletből jogokat származtató alperes tartozott volna bizonyítani, hogy mint bizományos a közadós által venni szándékolt zabot a kikötött határidőre megszerezte, hogy a tényleges átvétel lehetősége fenforgott. Alperesi czég el is fogadta az irányban a felperes által kinált fő-