Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

127 elutasítására vonatkozó részébea ezekből az okokból hagyta helyben a kir. itélő tábla ; sat. A kir. Curiaa következő ítéletet hozta : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik és felperesi ügyvéd felebbezési munkadija saját fele ellenében 5 frtban megállapíttatik. Indokok. Az 1871 : LIII. t.-cz. 56. § a az úrbéri telekhez tartozó erdő- és legelőilletőségek elidegenítését nem tiltja, hanem az iránt rendelkezik, hogy a telekkönyvben külön ki nem tüntetett illetőségek, a mennyiben az ellenkező be nem bizonyittatik, a belsőség tartozékaiul tekintendők. A per adatai szerint kétségtelen, hogy a garamlöki 181. sz. telekjegyzőkönyvben a garamlöki telkes gazdák és zsellérek tulajdonául felvett közös erdő, melyben az A. és B. alatti adásvételi szerződések tárgyát képező illetőségek benfoglaltatnak, az illető tulajdonosok közt tényleg fel van, illetve Az A. és B. alatti szerződésekből kitetszőleg ezen jogügyletek létrejötte idején már fel volt osztva, s az illetők által megosztva birtokoltatott, melv felosztásnak okszerű következménye, hogy a telekkönyvek megfelelően átalakitandók s mindenkinek illetősége külön-külön kitüntetendő lesz s akkor felperesek az A. és B. alatti szerződésekből származtatható jogai telekkönyvi érvényesítésének, a mennyiben az említett szerződések a telekkönyvi jogosítottak által állíttattak ki, akadálya nem lesz; ennélfogva a/. 1871 : LIII. t.-cz. fentjelzett rendelkezése, illetve azon körülmény, hogy az A. és B. alatti szerződésekkel eladott és felperesek jogelőde által megvett vagy csere utján szerzett erdőilletőségek a telekkönyvben még külön kitüntetve nincsenek, illetve, hogy a telekkönyveknek az erdőfelosztás folytán szükséggé vált átalakítása még meg nem történt, a kérdéses szerződések érvénytelenítésére vagy felbontására indokul nem szolgál; ezeknél fogva helyesen utasitattak el felperesek az alsóbiróságok által keresetükkel s helyesen marasztaltattak el az 1868 : LIV. t.-cz. 251. §-ához képest a perköltségekben is. 359. V. polg. tanács. A ki a nagykorúságában tárgyalt alapperben nem támadta meg a kereseti jogügyletet (kölcsönt) az okból, mivel annak létre jöttekor kiskorú volt, perujitás során sem élhet ezen kifogással ; mert az alapperben történt tényekből következtethető, hogy a szerződést, melyből a peres követelés származik, nagykorúságában jóváhagyta. 1891. márczius 23. 7248/1890 p. sz. B. Jakab felperesnek H. József alperes ellen 145 frt 50 kr. és jár. iránti perében — a privigyei kir. járásbíróság a következő Ítéletet hozta A kir. járásbíróság az 1884. évi május hó 20-án, 907. szám alatt hozott ítéletnek B. Jakabot marasztaló részét hatályon kivül helyezi s újított alperest kötelezi, hogy az újító felperesnek 145 frt 50 kr. tőkét megfizessen ; sat. Indokok : Perujitó felperes keresetét arra alapítja, hogy az alapperben a kir. járásbíróság a Privigyén 1880. év október hó 4-én kelt 100 frtos kötelezvény alapján hozta marasztaló Ítéletét, mely kötelezvény azonban az újított keresethez A. alatt csatolt keresztelési anyakönyvi kivonat tanúságaként, minthogy ő annak kiállítása idején kiskorú volt,