Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

•2 a nevezett czég (mind a két) beltagjai a főesküt arra nézve : «hogy felperes czég beltagja Herczog Péter és alperesi czég mindkét beltagja között 1888. év elején olyan megállapodás nem jött létre, hogy mindazon ügyletek, melyek a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal külföldi dohányoknak a most nevezett részére leendő eladása tekintetében fognak köttetni, tekintet nélkül arra, vajon az igazgatóság ügyleteket peres felek mindegyikével együttesen vagy azok bármelyikével külön fogna kötni közöseknek fognak tekintetni és ezen dohányjövedéki központi igazgatóság részére külföldi dohányokban eszközlendő eladások közös számlákra fognak teljesittetni», a majdan kitűzendő határidőben le is teszik: az esetben a kir. törvényszék felperest keresetével elutasítja; s alperes részére az Ítéleti illetéken felül 88. frt. 50. kr. perköltségnek megfizetésében elmarasztalja ; ellenesetben azonban egyrészről alperes czég, másrészről a dohányjövedéki központi igazgatóság közt külföldi dohányok eladása, illetve megvételére nézve létrejött s jövőben létrejövendő ügyletekre nézve felperes czéget az alperes czég egyenjogositott társának elismeri. S ezzel kapcsolatosan kötelezi alperest az Ítéleti illetéken kívül 94 frt. 8okr. perköltségnek felperes részére leendő megfizetésére, stb. Indokok. Alperes a kereset alaki hiánya s perrendellenes volta miatt elleniratában kifogással nem élt, csakis a praejudicialis keresetnek felperes által a válaszban tett tüzetesebb kifejtése után viszonválaszában foglalkozik a kereset perrendellenes voltával; azt a törvénykezési rendtartás 64. §-ának meg nem felelőnek, sem jogalapot, sem követelést tartalmazónak nem tartván, ez okból tehát perrendellenes volta miatt is, mivel a keresetnek ilyen nemét, mely közelebbről meghatározott követelést nem tartalmaz, a perrendtartás nem ismer viszonválaszilag e^tasittatni kéri. Daczára annak, hogy a kereset elleniratilag alaki hiánya, perrendellenes volta miatt megtámadva nem lett, annak perrendellenes volta, mivel a törvénykezési eljárás határozványainak szigorú szem előtt tartása az anyagi jog nélkülözhetlen garantiáit képezi, bíróilag hivatalból figyelembe veendő volna, a kereset azonban perrendellenesnek s oly alaki hiányban szenvedőnek, mely miatt az birói eljárás tárgyát nem képezhetné, nem tekinthető. A kereset ugyanis arra van alapítva, miszerint peres felek között 1888. év elején oly megállapodás, illetőleg szerződés jött létre, hogy mindazon ügylet, mely külföldi dohányok eladása, illetve megvételére a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatósággal fogna köttetni, tekintet nélkül arra, vajon az igazgatóság ily ügyleteket peres felek mindegyikével együttesen vagy pedig bármelyikével külön fogna kötni, őket közösen illetendik ; vagyis e tekintetben egymással társas viszonyba léptek ; kereset alapját tehát az emiitett megállapodás vagyis szerződés képezi. A jogalap tehát a keresetben elő van adva, azon körülmény pedig,