Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

117 6oo frt értékben átvett ékszerekért felperessel szemben azon kötelezettséget vállalta el, hogy az 1887/88-iki tanévre a Ludovika akadémián a gróf B.-féle alapítványi helyre azon növendéket fogja kijelölni, kit neki feperes ajánlani s illetve megnevezni fog s kétségtelen az is, hogy II. r. alperes I. r. alperesért az A. alattiban elvállalt kötelezettsége mellett kezességet vállalt el. Az A. és B. alattiaknak a fentiekben visszaadott tartalma mellett felperesnek azon érvelése, hogy az ügyletnek nem a kijelölési jog képezte tárgyát, hanem I. r. alperes a kapott értékekért az általa gyakorlandó kijelöléshez a kijelölendő egyén megválasztásáhozi jogáról mondott le felperes javára, tarthatatlan s mivel a kijelölési jognak éppen a kijelölendő személy megválasztásában fekszik lényege, annak jelentősége nincsen, másrészt azonban azon körülmény, hogy az A. alatti szerint a felperes által megnevezendő egyén I. r. alperes által lett volna kijelölendő, annak igazolása mellett szól, hogy felek is tudták azt, hogy oly jogtárgyban kötnek ügyletet, mely jognak, mint személyhez kötöttnek, birtoka csupán átruházás által meg nem szerezhető. Ez okból, de különösen, minthogy az alapítványi helyre való kijelölési jog, mely jog ha a jogutód által gyakoroltatik is, mindig az alapító jogán — mintegy annak nevében gyakoroltatik — ilyen kötelezettség nélküli adományért engedett jognak üzérkedés tárgyává tétele tehát a közmorálba ütközik : a kereseti ügylet érvénytelen és semmis. Minthogy pedig az érvénytelen ügyletnél az egyik szerződő fél azt tartozik visszaszolgáltatni, a mit azon ügylet folytán a másik szerződő féltől kapott, felperes pedig nem az I. r. alperesnek adott ékszereket követeli, a 600 frt megfizetése iránti keresetével elutasítandó volt. Habár felperes pervesztes, mindazonáltal a perköltségeket kölcsönösen megszüntetni kellett, mert II. r. alperesnek állása és foglalkozásánál fogva tudnia kellett, de a perbeli előadásából kitetszőleg tudta is, hogy az üzlet, melyhez hozzájárul, semmis ; a perre tehát ő is okot szolgáltatott. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg itélt : A kir. itélő tábla az első bíróság Ítéletét megváltoztatja, alpereseket •és pedig I. r. alperest mint egyenes adóst, II. r. alperest pedig mint kezest a mennyiben a követelés I. r alperestől be nem hajtatnék, arra kötelezi, hogy felperesnek 60J frt kereseti tőkét s ennek az 1887. évi május i-től járó 6°/0 kamatait és 125 frt perköltséget megfizessenek; azonban felperest azon kereseti kérelmével, miszerint II. r. alperes, mint egyetemleges adós marasztaltassék, elutasítja ; stb. Indokok : Az A. alatt csatolt okirat tartalma szerint I. r. alperes gróf B. Árpád átruházta ugyan felperesre a m. kir. honvédségi Ludovikaakadémia egy alapítványi helyére nézve őt megillető kijelölési jogot, azonban a jogügylet csak akkép értelmezhető, hogy I. r. alperes az 1887/88.