Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hetedik folyam (Budapest, 1891)

114 A rendelkező részben körülirt írásbeli magán végrendeletet és szóbeli végrendeletet érvénytelennek kellett kimondani, mert: i-ször. Az Írásbeli raagánvégrendelet másodrendű alperes beismerése szerint a keltezési napon, vagyis 1885. évi deczember 14-én jött létre, úgyde maguk a tanuk által nyújtott teljes bizonyiték szerint ekkor csak két tanú volt jelen és csak ezen két tanú által előttemeztetett, a többi tanuk pedig 1886. évi január havában, midőn Ködököcz Gábor halálosan lett megsérelmezve, a törvény rendelte formaságok meg nem tartása mellett irták alá, sőt a két időben kiállított okirat tartalmát is a tanuk nem egyezőnek nyilvánítják, s igy az béltartalmára nézve is aggályosnak vehető. Ezen igazolt körülményeket tekintve, továbbá tekintve azt, hogy a végrendelet tételénél, a mennyiben a végrendelkező Írástudatlan volt, az 1876. évi XVI. t.-cz 5. és 6. §§ ai rendelkezései nem tartattak meg, ugyanazért ezen végrendeletet a most hivatolt szakaszok alapján érvénytelennek kimondani kellett. 2-szor. A szóbeli végrendelet is érvénytelennek volt kimondandó, mert a szóbeli végrendelet tartalmái-ól a mező-kászonyi kir. járásbíróság által 1886. deczember 23-án felvett jegyzőkönyvben maguk a jelenlevő tanuk azt mondják, hogy ők a már halálosan megsebesített Ködököcz Gábornak látogatására mentek, tehát végrendelet tétele czéljából meghiva nem voltak, nem igazolják a tanuk azt, hogy végintézkedését egész terjedelmében élő szóval elmondotta volna, hogy kijelentette volna, miszerint tett intézkedését szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni, tehát nem igazoltatott, hogy az 1876. évi XVI. t.-cz. 15. §-ának rendelkezése megtartatott volna, ugyanazért ezen szóbeli intézkedés érvénytelennek volt kimondandó. Az elősorolt indokokból érvénytelennek kimondott végintézkedések félretétele mellett a kettős hag)'atékot az Ítélet rendelkező része szerint kellett odaítélni a felpereseknek azért, mert néhai Ködököcz Gábor és első neje Ködököcz Borbála után a felvett halálesetek, de a felek beismerése szerint is 4 gyermek maradt, u. m. a két felperes, továbbá Ködököcz Mihály és Ködököcz Júlia után Barta Eszter; a másodrendű alperesnő Daróczi Máriától született utószülött kiskorú Júlia idősb Ködököcz Gábor által nem nemzettnek, tehát nem ezen házasságból születettnek volt tekintendő, és mint ilyen Ködököcz Gábor után öröklési joggal sem bírhat, mert idősb Ködököcz Gábor 1886. január 12-én halálosan sértetvén meg, ennek következtében pár napra elhalt. Január 12-től tehát nőszképtelen állapotban lévén, a gyermeket, mely 1886. november 23-án született a beszerzett anyakönyvi kivonat szerint, tehát Ködököcz Gábor halálos megsérülésétől 10 hó és 11 nap múlva, nem nemzhette, s igy a törvényes örökösödési jog a két szüle után a fentebb nevezett 4 gyermekre nyílt meg. Úgyde már a hagyaték tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv szerint Ködököcz Júlia jogán Barta Eszter a leltár 3., 4. és 9. tétel alattiból egy malacznak, összesen 113 frt értéknek átvételével magát mindkét örökhagyó