Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

(i'.l nem is állítják, azt pedig, hogy a kérdéses kötelezvény szerinti követelés fennállana, mivel sem bizonyítják; alpereseknek mint néhai M.János igazolt kizárólagos örököseinek azon védekezése, hogy a kötelezvény érvénytelenítése és a zálogjog törlése iránti felperesi kérelem jelen perben együttesen el nem dönthető, azon további védekezésük pedig, hogy miután a zálogjog néhai atyjuk részére 300 frt erejéig be lévén kebelezve, ezen jogkedvezménytől mint örökösök el nem állhatnak, a fentebbi bizonyítékokkal szemben figyelembe vehető nem volt. Mindezeknél fogva kérdésben levő kötelezvényt érvénytelennek kimondani s az annak alapján bekebelezett zálogjog törlése bekebelezésének tűrésére alpereseket kötelezni kellett. A budapesti k i r. i t é 1 ő tábla a következőleg itélt: A kir. it. tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel elutasítja ; sat. Indokok. Az A. alatti kötelezvényt Z. Jakab és neje D. Rebeka állították ki, s ezeknek a kérelmére kebeleztetett be a zálogjog eme kötelezvény alapján M. János javára a tarczali 954. számú telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanra C. 1. alatt; felperesek később ezt a jelzálogul szolgáló ingatlant megszerezték és tulajdonjogukat a telekjegyzőkönyvbe be is kebeleztették, és mert, mint a jelzálogul szolgáló ingatlannak tulajdonosai kérik az A. alatti kötelezvényt érvénytelennek kimondatni és annak alapján az emiitett telekjegyzőkönyvben C. 1. alatt bekebelezett zálogjogot kitörültetni, Az a kérdés azonban, hogy az A. alatti kötelezvény érvénytelen-e vagy nem, csakis az azt kiállítók és az a szerint jogot szerzett M. János, illetve ennek elhalálozása folytán annak örökösei közt dönthető el, és így e részben a kereseti jog nem a felpereseket, mint harmadik személyeket, hanem Z. Jakabot és nejét, ez utóbbinak halála folytán ennek örököseit illeti meg. Felpereseknek tehát az A. alatti kötelezvény érvénytelenítésére kereshetőségi joguk nem lévén, ennek a kötelezvénynek az érvényessége vagy érvénytelensége felett a jelen perben, a melyben a kötelezvényt kiállítók perben nem állanak, határozat nem hozható, és így a megtámadott zálogjogi bekebelezésnek az említett kötelezvény érvénytelensége alapján leendő kitörültetésére irányzott kereseti kérelemnek nem adható hely. Az elsőbiróság Ítéletét ezeknél az okoknál fogva megváltoztatni, s felpereseket kereseti jog hiánya miatt keresetükkel elutasítani kellett. A kir. C u r i a a következő ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete megváltoztatik, felpereseknek az A. alatti kötelezvény érvénytelenítésére s abból folyólag a zálogjogi bekebelezésnek kitörültetésére nézve kereshetőségi joga megállapíttatik s a másodbiróság utasittatik, hogy a kereset érdemében ítéljen, mert valamint szabadságában áll a jelzálogos hitelezőnek valamely