Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

57 lönitésre megszabott három hónapi határidő lejárta után is ragaszkodott válási szándékához ; tekintve végre, hogy ugy az alperes illetékes lelkésze az 1889. évi 1.261. számú kérvény mellett •/• alatt bemutatott bizonyítvány szerint, valamint a kirendelt házasságvédő is, saját közvetlen tapasztalataik alapján azt a véleményt terjesztették elő, hogy a házasság az alperésre nézve tarthatatlan és ilyen körülmények között nincs remény arra, hogy a peres felek a hosszabb idő óta megszakított házas életet békében tovább folytathassák, a peres felek között létező házassági köteléket, a protestáns vallást követő alperesre nézve, az 1787. évi márczius 6-án kiadott ny il parancs 57. és 58. §§-a értelmében engesztelhetetlen gyűlölet alapján felbontani s ennek az elválasztott félnek az idézett szabályzat 60. §-a rendeletéből az uj házasságra való léphetést megengedni kellett. A felperes részéről felhozott az a panasz, hogy az eljárás az ideiglenes elkülönítésre megszabott három hónapi határidő tartama alatt nem szünetelt, figyelembe nem jöhetett, mert az említett határidő folyamát a törvényes gyakorlattal kizárt jogorvoslatok még nem szakithatják. A per folyama alatt hozott fentidézett végzések, a per előkészítése czéljából szükséges intézkedéseket tartalmazván, azok a felperesre nézve külön sérelmet nem képezhetnek. Sem felperesi ügyvéd, sem a házasságvédő a. közvetett felebbezésekért munkadijat és költséget fel nem számitottak, ezeknek megállapítására tehát a rendelkezés szüksége fenn nem forgott. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete az abban felhívott és felhozott okokból, a mennyiben azok az alábbiakkal nem ellenkeznek és a felebbezésben fel--' hozottakra vonatkozólag még az alább következő indokokból is helybenhagyatik. Indokok. I. Azon panasza felperesnek, hogy a perben lényeges eljárási szabályok sértettek meg, minek folytán a birói hatáskör kérdésében sem volna alapos határozat hozható, nem bir törvényes alappal. A felebbezésben idézett 1881 : LIX. t.-cz. 16. §-a értelmében a birói illetőség elleni kifogás a perfelvételi határidőben beadandó s azonnal tárgyalandó ; az ideiglenes törvénykezési szabályok által szabályozott rendes szóbeli eljárásnál pedig, mely eljárás az 1868 : LIV. t.-cz. 36. §-a által fentartott törvényes gyakorlathoz képest a mindkét felekezetű evangélikusok házassági ügyeikben is alkalmazandó, annak 55. §-a értelmében a birói illetőség elleni kifogásnak csak az első letárgyaláskor van helye. E szerint az eljárás mindkét neménél az illetőség elleni kifogásnak a per kezdetén lévén helye, sem a tárgyalást vezető bíró, midőn a per érdemleges tárgyalása után ujabb hatásköri vitának tért nem engedett, sem a törvényszék, midőn felperesnek a tárgyaló birói fenti eljárása elleni előterjesztését