Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

144 gásban vétkesnek kiraondatik s 7 napi elzárásra és behajthatlanság esetén 2 napi elzárásra változtatandó 10 frt. pénzbüntetésre Ítéltetik. Indokok. Mert vádlott a h.-böszörményi rendőrkapitányságnál egész, határozottsággal beismerte, hogy a forgópisztolyt azon czélból vásárolta, hogy T? Imrét s állítólagos jegyesét lelövi, ezen vallomását a bíróságnál lényegében nem módositotta*; eként tehát vétkességét* azon körülménynél fogva is meg kellett állapítani, mert már az is, hogy egy alantas társadalmi állású hajadon revolvert vásárol, a czélt, hogy azzal más ellen tiltott cselekmény elkövetését szándékolta, nyilvánvalóvá teszi de különben is vádlott e részben beismerésben lévén, bűnössége kimondandó volt. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül számíttatott be vádlottnak a fegyver kezelésébeni járatlansága és az, hogy a közölt polgári periratok tanúsága szerint T. Imrének méltó haragosa. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt: A kir. ítélőtábla "az elsőbiróság ítéletét azzal a változtatással, hogy a mellékbüntetésül megállapított 10 frt. pénzbüntetés behajthatlanság esetére a k. b. t. k. 22. §-a értelmében nem két, hanem egy napi elzárással lesz helyettesítendő, egyébként indokolásánál fogva s még azért is helybenhagyja, mert a tanuk előadásai szerint vádlott valóban hűtlen szeretője lelövésével fenyegetődzött, melynek komolyságát különösen az a körülmény igazolja, hogy megmotozásakor nála forgópisztoly találtatott. A kir. Guria a következő Ítéletet hozta : Tekintve, hogy a k. b. t. k. 41. §-ba'n meghatározott «fenyegetést* másnak valamely büntetendő cselekmény leendő elkövetésével oly ijesztése képezi, hogy* az, a ki ellerí a kérdéses büntetendő cselekmény elkövetendőnek állíttatik, az elkövetésnek előre kijelentése által valodilag fenyegetettnek, vagyis az előre hirdetett veszélyt bekövetkezőnek komolyan tartsa; tekintve, hogy a vádlott a vele szerelmi viszonyban állott T. Imre lelövésével való fenyegető nyilatkozatot mások előtt tette a nélkül, hogy bármi adat hozatott volna fel arra nézve, ,hogy az, a kire vonatkozólag a fenyegető szavak használtattak, ezeknek^ő elleni kiejtéséről habár csak tudomást is nyert volna ; annál kevésbé, hogy ő ezen általa nem is, hallott, vele nem is közlött szavak által magát komolyan fenyegetettnek és veszélyezettnek tartotta volna ; tekintve, hogy ezen adat hiányábaa a k. b. t. k. 41. §-ában meghatározott fenyegetés tényálladéka nem állapitható meg ; tekintve, hogy a felhozottak alapján a vádbeli cselekmény büntetendő cselekményt nem képez : . vádlott felebbezésé az 1883 : VI, t.-cz. 7. §-ának 1. pontja alapján el fogadtatik s mind a két alsóbbfoku bíróság ítéletének megváltoztatásával vádlott a vád alól büntetendő cselekmény tényálladékának hiányánál fogva felmentetik. ' *