Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

137 az iskolaszék megállapítása szerint 908 frt 13 krban lett felszámolva, mely összeget az iskolaszék vádlott ellenében polgári per útján érvényesitett. Vádlott a bűnügyi vizsgálat folyamán, a fentebb érintett 17. sz. alatti jegyzőkörfyv szerinti elismerésével szemben azt állította, h»gy ő a hiányzó összeget nem használta fel saját czéljaira s hogy a hiány akként állott elő, hogy az általa tett kiadások közül több összeg kimaradt a számadásból ; továbbá azt hozta fel, hogy időközben elhalt neje — kinél az iskolapénztár kulcsa az ő távollétében lenni szokott — többeknek kölcsönözgetett. Ezen állításait a végtárgyalás folyamán is ismételte, azonban beismerte azt, hogy a számadáskor egy krajczár sem volt a pénztárban, beismerte továbbá azt is, hogy nem tudott és nem tud beszámolói a hiányzó összeggel, mely az iskolaszék képviselője által a végtárgyaláskor felmutatott számadás és azon nyilatkozat alapján, hogy az első negyedévi tanítói fizetés 65 frt 62 kr. vádlott számadásába, mint kiadás, bevezetve nem lévén, az a 908 frt 13 krral felszámított hiányból, mint vádlott számára eső összeg, levonatván, S42 frt 51 krban állapíttatott meg: ellenben épen semmivel sem volt képes igazolni, sőt valószínűsíteni sem azt, hogy a megállapított fizetési tételeken ki\'ül az iskola, czéljaira bármily összeget is kifizetett volna, sem azt, hogy a pénztárból bárki más, az ő akarata é's hozzájárulása nélkül pénzeket vet volna ki ; csupán egyetlen 40 frtnyi összeget említ a H. Mátyás előadása nyomán, melyet neje kölcsön adott, melyre nézve azonban a tanuként kihallgatott H. Mátyás azt adja elő, hogy nincs róla tudomása, miként azon összeget vádlott neje az iskolapénztárból vette volna ki; mig vádlott kijelenti e részben, hogy neje több és nagyobb összeget vett volna ki az iskolapénztárból. Ezek'alapján az éljárás során kifejlett tényállás adatai szerint, figyelemmel azon körülményre is, Ijogy vádlott, midőn iskoTagondnokká lett, már el volt adósodva, ennek daczára bőven költekezett, megállapítottnak veendő, hogy az általa kezelt iskolapénztárból hiányzó 842 frt 51 kr. összeget saját czéljaira használta fel: minélfogva ellenében a fentebb felhívott törvényszakaszokba ütköző sikkasztás bűntette beigazolva lévén, abban bűnösnek volt kimondandó. A büntetés kimérésénél enyhítőül volt veendő vádlott büntetlen előélete, a kár megtérülése, a számadások vitelében való szakértelem hiánya s hog^y panaszos büntetést nem kivánt ; ellenben súlyosítóul volt számításba veendő, hogy bizalmi állásával visszaélt és a"z összeg jelentékenyebb-volta. A budapesti k i r .* ítélő tábla a következőleg itélt: A kiír. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét indokainál fogva helybenhagyja. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: Tekintve, hogy az 1868. évi XXXVIII t. cz. 116. §-a szerint mindennemű községi népoktatási intézet közvetlenül a község hatósága alatt áll és hogy a község e hatóságot az általa választott iskolai szék által gyako-