Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

303. • • IV. bünt. tanács. A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben a vádlott bármely indokból személyes megjelenésre idézhető A személyesen megjelent vádlott tartozik a hozzá intézett kérdésekre válaszolni és ezt képviselője sem közbeszólásaival, sem a vádlottnak eltávolításával megakadályozni jogosítva nincsen, míg ellenben a feleket személyesen kihallgatni akaró birói közeg emiitett törvényes jogát érvényesítheti. Ezzel az eljáró hivatalos közeg az ügyvédi képviseletjogkörét lényegileg meg nem sérti, ha azonban a felek és képviselőik iránt tartozó higgadtság és tisztesség korlátain tul mégy, ezért csak fegyelmi uton vonható felelősségre, 1890. május 29. 5005,1889. B. sz. Hivatali hatalommal való visszaélés és becsületsértés miatt vádolt G. E. elleni bűnvádi ügyben—• a szegedi kir. törvényszék a következő végzést hozta : Jelen ügyben a B. T. K. 472. és 475. §§-ai, valamint a 26*1. §, alapján hivatali hatalommal való visszaélés és becsületsértés miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás megszüntettetik s a fennforogni látszó fegyelmi vétség illetékes elbírálása végett az iratok Szeged szab. kir. város polgármesteri hivatalához áttétetni rendeltetnek. Indokok. Dr. P. D. ügyvéd hivatali hatalommal valé visszaélés és becsületsértés vétsége miatt panaszt tett G. E. Szeged városi osztályjegyző ellen, azt hozván íel vádképen, hogy G. hivatala gyakorlatiban őt, mint a felek képviselőjét becsületsértő kifejezésekkel illette és ügyvédi jogának megvonásával, tettleges erőszak alkalmazása mellett, a hivatali helyiség elhagyására kényszeritette, G. E. pedig viszonvádát emelt azért, mert dr. P. ügyvéd őt hivatalos eljárása közben szintén meggyalázó szavakkal illette és hivatali tekintélyét a felek előtt lealázta. Az erre megindított vizsgálat következő tényállást derített ki: G. E. városi osztályjegyző, a kinek hivatali teendőihez tartozott az összes iparügyek ellátása és a ki a fennforgó esetben hivatali főnökétől a városi főkapitánytól erre nézve még külön megbízást is kapott, a bormérés körül elkövetett iparügyi kihágással terhelt Sz. J. és a vele együtt élő F. E. ellen a vizsgálatot megejtendő, a most nevezett feleket 1889/decz. 23. napjára személyes megjelenésre idézte, mely alkalommal azok dr. P. D. ügyvéd kiséretében meg is jelentek s miután az ügyvédi meghatalmazás felmutattatott, G. E. azt tudomásul vette és hozzáfogott a terheltek kihallgatásához, a mit azzal kezdett meg, hogy a közöttük fenforgó házas viszotiy, illetőleg vagyoni összeköttetés miben létének kipuhatolása végett hozzájuk kérdést intézett, miután e körülménynek felderítése a kihágás elbírálásánál mulhatlanul megkívántatott, de minthogy ezen közvetlenül a felekhez intézett kérdésre dr. P. D. ügyvéd adott választ, a melyet azonban G. a feleknek