Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)

144 zonek jogában áll követelni, hogy az adós tulajdonát képezte vagyonnak oly időben történt visszteher nélküli átruházása, illetve ajándékozása által, midőn adós elleni követelése fennállott, meg ne károsittassék, tehát jelen esetben felperes is jogosítva van I.-r. alperes ellen fennállónak és megitéltnek igazolt fent kitett követelésének kielégítését az átruházott fentérintett ingatlanokból követelni. Mindezeknél fogva alpereseket ennek tűrésére az ítélet értelmében bíróilag kötelezni kellett. A mi azonban a G. alatti szerződésnek érvénytelenítésére és a ""I.-r, alperes javára történt tulajdonjog bekeblezésének törlésére vonatkozó kereseti kérelmet illeti, ezzel felperes elutasítandó volt, mert abból, hogy a megtámadott szerződés szerint alperesek közt létrejött jogügylet fentiek szerint felperes, mint hitelező kárára nem lehet, még nem következik az egész jogügyletnek érvénytelen volta, és hogy a szerződő felek közt érvényesen fenn ne állhasson. A budapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt: A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének a felperes részéről nem felebbezte azt a részét nem érinti, mely szerint a felperes az alperesek között létesült szerződés érvénytelenítése, valamint az e szerződés alapán eszközölt tulajdonjogi bejegyzés kitörlésének bekeblezése iránt előterjesztett kereseti kérelmével elutasittatott; felebbezett egyéb részeit pedig, annak az indoknak elhagyásával, mely szerint a 11.-T. alperes azokra az ingatla nokra, a melyeket az I.-r. alperes a házasság tartama alatt szerzett, közszerzemény czimén igényt nem tarthat, egyébként az elsőbirósági ítélet kapcsán felhozott többi megfelelő indokoknál fogva helybenhagyja. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok. A közszerzeménynek általánosan elfogadott jogfogalmából, mely szerint házasság alatti közszerzeménynek, a házasság tartama alatt szerzett vagyonoknak, a terhek levonása után fenmaradó értéke tekintendő, önként következik, hogy annak a házastársnak, kinek nevére a szerzés történt, a házasság tartama alatt keletkezett adóssága, az összes közszerzeményi vagyont terheli. Nem vonják alperesek kétségbe, de a per adataiból, különösen a keresethez A) alatt mellékelt kötjegyből, B) alatt csatolt ítéletből, G) alatt mellékelt köjegyzői okiratban felvett szerződésből, valamint a H) és J) alatt csatolt hiteles telekkönyvi kivonatokból is bizonyos, hogy I.-r. alperesnek 720 frt és járulékaiból álló, felperes czég részére megítélt adóssága az alperesek közt fennálló házasság tartama alatt keletkezett, és hogy a székasi 127. és 9. sz. tjkvben felvett ingatlanok szintén a házasság tartama alatt, I.-r. alperes nevére szereztettek; I.-r. alperesnek emiitett adóssága tehát az emiitett ingatlanokat is terheli, minek aztán az, hogy felperes czég követelésére magát ez ingatlanokból kielégíteni jogosult, természetes következménye. Az a körülmény, hogy az említett ingatlanok időközben Il.-r. alperesre mint egyik közszerzőre írattak át telekkönyvileg, felperes hitelező czég jogaira hátrányos befolyással nincs. Mert a telekkkönyvi átírással, tekintettel különösen arra, hogy az átírás alapjául közszerzeményi jogczim szolgál, az ingatlanoknak közszerzeményi természete változást nem szenvedett.