Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Hatodik folyam (Budapest, 1890)
138 tőkének meghatározására alapul a perben kifejtettek szerint, a mindkét fél által elfogadót A. a leltár volt alkalmazandó és főösszegként a keresetlevélben kitett 7708 frt 8 kr. leltári érték megítélendő. E főösszegnek egészben leendő megfizetésére azonban alperes azért nem volt kötelezhető, mert abból 3000 frt vételár-törlesztés kifizetését nyugtákkal igazolván, felperes sem a fő-, sem a kiegészítő tárgyalások folyamán nem volt képes megdönteni azon alperesi érvelést, hogy az összeg a czég vagyonába befolyt és hogy különféle tartozásokra fizettetett, azazi hogy a czég, illetőleg a hagyaték, és igy közvetve a csődtömeg javára fordíttatott. —• Nevezetesen a kir. Curia feloldó határozata következtében tartott könyvvizsgálat alkalmával a szakértők egybevágó véleménye és a bár hiányosan vezetett, de az üzleti bevételek és kiadások sorrendje, ideje és jogczime tekintetében elégséges felvilágosítást nyújtó keresk. könyvek teljesen szilárd alapot szolgáltatnak azon bírói meggyőződésnek, hogy ama' 3000 frt vételárrészlet a hagyatéki vagyont képező üzletbe tényleg befolyt Sőt a szakértők véleményéből, de a pénztári napló megtekintéséből az is nyilvánvaló, hogy ama 3000 frt fel is használtatott és pedig legnagyobb részt üzleti és azzal összefüggő czélokra. Ennélfogva, mellőzve a felperesi csődtömeggondnok által 2. sz. a. mellékelt bizonyítványt, a 7708 frt 8 kr főösszegből 3000 frt levonandó és a maradék "4708 frt 8 kr.. tőkekövetelésben s a kereset megindításától számítandó 6°/0 kamataiban volt alperes felperes javára elmarasztalandó. Ezenkívül levonandó volt az utóbbi marasztalási összegből is az alperes által viszonkeresetbe vett kártérítési követelésből az ezennel részére megítélt 1159 frt 12 krra rugó kárösszeg és a zár-feloldás napjától folyó törvényes kamata is. E kártérítési .viszonkövetelés azért volt megítélendő, mert a 8—19. és 21—26. sz. a. mellékelt és felperes csődtömeg által meg nem czáfolt okmányokkal kétségtelenül kimutatta alperes, de a hivatalból becsatolt zárlati és végrehajtási iratokból is kitűnik, hogy ő a felperes kérelmére elrendelt és foganatosított, azonban-a kir. Curiának 519/1888. sz. végzésével feloldott zárlat és következményei által tetemes kárt szenvedett; sat. l A bu dapesti kir. ítélőtábla a következőleg ítélt: A kir. it. tábla az első bíróság ítéletének nem felebbezett azt a részét melylyel alperes .viszonkereseti követelésének 1159'frt 12 krt meghaladó részével elutasittatott, érintetlen, felebbezett azt a részét pedig, mely által kimondatott, hogy az 1882. évi 3118. 8356. sz. végzéssekel elrendelt*zárlat által okozott költségeket felperes csődtömeg tartozik viselni, helybenhagyja, felebbezett egyéb részeiben azonban megváltoztatja s felperest keresetével, alperest pedig első bíróság által megítélt n 59 frt 12 krt.tevő viszonkereseti követelésével elutasítja és kötelezi felperest, hogy alperesnek 170 frt perés 30 frt felebbezési költséget fizessen. Indokok. Felperes tömeggondnok a csődtömeg képviseletében, a